A munkaerő kölcsönzés egy remek lehetőség a hatékony és flexibilis humán erőforrás gazdálkodásra. Azonban számos aspektusát érdemes megvizsgálni, hiszen gazdasági, üzleti, időbeli és szakmai szempontoktól is függ, hogy nekünk ez lesz-e a jó megoldás.
Ezt járták körbe és erről hallhattunk hasznos gondolatokat vezetőktől a HR Terasz adásában, ahol is Fata László vendégei voltak:
• Fojtyik Barbara – HR Manager, Prysmian MKM Kft.
• Reményi Zsuzsanna – Nemzetközi ügyfélkapcsolati igazgató, Prohuman Zrt.
• Erzse Tibor – CEO, OLM Rendszer
Mit mérlegeljünk munkaerő kölcsönzés előtt?
Mielőtt munkaerő kölcsönzést eszközölnénk, fontos, hogy áttekintsük a cég aktuális helyzetét. Azaz a vállalat pénzügyi helyzetét, a kölcsönzött munkavállaló költségeit, az aktuális munkaerő szükségletet és az esetleges időszakos ingadozásokat. De érdemes feltérképezni a lehetséges munkaerő kölcsönző szolgáltatókat is. Milyen tapasztalattal rendelkeznek, mennyire megbízhatóak és tapasztaltak, illetve, hogy milyen az általuk kínált minőség.
Reményi Zsuzsanna ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy nagyon fontos, hogy milyen időtávra szeretnénk a munkavállalókat kölcsönözni, valamint azt, hogy az időbeliségnek mekkora jelentősége van, mert ahogy ő fogalmazott:
„…hogyha nagyon gyorsan kell nagy létszámú munkaerő valakinek, most gondolok itt egy gyártó területre, akkor azért az nagyon nem mindegy, hogy milyen gyorsan történik meg a toborzás, és azért azt jól tudjuk, hogy a szolgáltatóknak vannak olyan eszközeik és eszköztára, hogy alapvetően gyorsan tudja ezeket a munkaerő igényeket lefedni. … nem mellesleg a rugalmassága az, amit mérlegelni kell és ennek mentén indulnék el a gondolkozásban.”
Mindezen túlmenően az is egy lényeges kérdés, hogy magyar vagy külföldi munkavállalókat szeretnénk-e alkalmazni.
Melyik munkaerő kölcsönzése éri meg jobban?
Természetesen a magyar és a külföldi munkavállalónak is megvan a maga előnye és hátránya. Elég, ha csak az adminisztrációra, a jogszabályokra, a kulturális sajátosságokra, a készségekre vagy a nyelvtudásra gondolunk.
Fojtyik Barbara szerint a vállalatok mindenképpen a magyar munkavállalók felvételében gondolkodnak elsőkörben. Azonban vannak olyan helyzetek, amikor a külföldi munkaerő bizonyul jobb megoldásnak, például magas fluktuáció esetén.
Erzse Tibor erről azt gondolja, hogy bár a külföldi munkaerő alkalmazása jó lehet, mert lehet rá számítani, hiszen azért jön Magyarországra, hogy dolgozzon, viszont költségeiben drágább lehet.
Ezzel ellentétben Reményi Zsuzsanna szerint nem feltétlen igaz, hogy a külföldi munkavállaló drágább. Ezt az adásban el is magyarázza, hogy miért, illetve még egy fontos dologra is felhívja a figyelmet, hogy mikor éri meg jobban egy magyar munkaerő kölcsönzése.
Üzleti szempontok, amelyek mellett nem mehetünk el
A munkaerő kölcsönzésnek vannak olyan sajátosságai és törvényi kötelezettségei, amivel azért érdemes tisztában lenni. Ahogy Erzse Tibor is említette egy kölcsönzött munkavállalónak 183 nap után ugyanazt a juttatást kell megkapnia, mint ami a saját dolgozónak jár. Azonban, ahogy Tibor ehhez még hozzáfűzte, hogy milyen kreatív a magyar vállalkozói világ:
„…a kölcsönzötteknek külön munkakört gyártunk, amit nem lehet semmihez sem hasonlítani, nincs, amihez emelni a cafetériát, nincs, amihez emelni az alapbért.”
Majd folytatta egy fontos, gazdasági szemponttal, hogy létszámstop esetében, amikor már nem vehetünk fel több saját munkavállalót, akkor a munkaerő kölcsönzéssel az emberi erőforrás szükséglet nagyon szépen megoldható és így minden munkát teljesíthető.
Reményi Zsuzsanna szerint további fontos üzleti tényező, hogy a munkaerő kölcsönző szolgáltató kvázi a saját HR osztályunk meghosszabbított keze tud lenni. Hiszen míg egy szolgáltató képes akár egy toborzásra 10-20-30-40 főt mozgósítani, ezáltal jóval nagyobb volumennel tud dolgozni, addig nekünk nem kell annyi embert alkalmaznunk a HR-en, hogy például ezeket a nagy mennyiségű feladatokat el lehessen végezni.
Zsuzsanna úgy gondolja, hogy a munkaerő kölcsönzővel történő együttműködés egy nagyon jó kooperáció tud lenni, és azt a fajta rugalmasságot, amit a kölcsönzés ad, a gazdasági hullámokat és völgyeket nagyon szépen tudja kezelni.
A vendégek még további sok értékes információt is elmondtak az eddigiekkel kapcsolatban. Illetve arról is szó esett, hogy mikor érdemes saját vagy kölcsönzött munkaerőben gondolkodni? Milyen lépéseket tegyünk mielőtt kölcsönzött munkavállalókat veszünk fel a céghez? Az adásban mindenre választ kaphatsz, ezért mindenképp érdemes visszanézni. Itt tudod megtekinteni.
Szerző: Pataki-Magyar Gabriella
