2021. október 10.18-tól országos célvizsgálat indul. A tervezett feltárások nem titkolt célja, hogy felderítse a munkaidőkeretes foglalkoztatással kapcsolatos jogszerűtlen eljárásokat. Mire kíváncsiak? Mi hívta életre? Mire kell számítani? Bejegyzésünkből most megtudhatod:

Bodó Sándor az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatás politikáét felelős államtitkára jelentette be az ellenőrzések kezdetét és célját. A kormány határozottan szeretne fellépni a visszaélésekkel szemben, amelyek a koronavírus járvány alatti könnyített alkalmazásából fakadhatnak. Fontos tisztázni, hogy nem a szabályokkal van a gond, hanem a jogszabályok értelmezésével. Mi vezetett idáig, milyen visszaélésekről van szó? Lássuk összefoglalva.

A munkaidőkeretes foglalkoztatás sarokköve, hogy a munkáltató és a munkavállaló egy szerződést köt, amelyben megállapodnak, hogy hány munkaórát kell a dolgozni. A felhasználásról a munkaidőkeret szabályai rendelkeznek. Az elszámolás alapját a ledolgozott munkaidő képezi. Viszont az a helyzet állt elő, hogy sok cégnél ledolgozatlan órák maradtak a rendszerben. Az okok sokrétűek.

A vírushelyzet az egész gazdaságra is hatással volt és ez jelen pillanatban is tart. Sok cégnél leállások voltak mert egyszerűen nem volt megrendelés. Jelenleg pedig az ellátási lánc zavarok és a termeléshez szükséges alapanyagok/termékek hiánya von maga után leállásokat. Elég csak az autóiparra gondolni, ahol a chiphiány vonta magával a termelés kiesést.

A cégek egy része úgy gondolta, hogy állás idő helyett az embereket korlátozott munkaórában alkalmazza és a fennmaradt ledolgozatlan órákat pedig később dolgoztatja le a munkavállalókkal amikor szükség lesz a termelésre is. Ez a munkaerőgazdálkodás hatékony formája azonban a munkaidőkeret szabályai elég korlátozott teret engednek ennek az eljárásnak, ami miatt számos visszaélésre került sor.

Ahogy látjuk egyes munkaidőkeretes foglalkoztatást alkalmazó vállalatok megpróbálták a termelés volumenéhez igazítani a munkaidők felhasználását. A probléma az őszi időszakban kezdett el kulminálódni, ugyanis számos cégnél éppen lejár a 2 éves munkaidőkeret szerződés míg más cégeknél az év végének közeledtével és a gazdaság beindulásával akadt hatalmas igény a munkaerőre.

Volt olyan vállalat ahol továbbra sem indult el a termelés ezért gazdaságilag nehéz helyzetbe kerültek, míg máshol talán csak jól akartak járni ezért a ledolgozatlan munkaórákat nem akarták kifizetni.

Azon vállalatoknál ahol beindult a termelés, kézenfekvő megoldásnak tűnt a járványhelyzet alatt felgyülemlett ledolgozatlan munkaórák felhasználása azonban ez törvényileg nem mindig lehetséges. Konkrétabban, a felhalmozott órák a munkavállaló számára olyakor teljesíthetetlenül sok munkavégzést jelentettek volna az év végéig. A beszámolók szerint a cégek egy része ezért elkezdte rugalmasan értelmezni a szabályokat vagy a szürke zónát választva behajtani a dolgozókon a ledolgozatlan órákat. A munkavállalók szempontjából ez végtelen túlórázást jelent.

A felsorolt eljárásokról a munkavállalók és a szakszervezetek tettek bejelentést. Több esetben indult is vizsgálat és sikerült jogszerűen rendezni az ügyet a munkavállalók és a munkáltatók között. A szaktárca viszont arra az álláspontra jutott, hogy a felderített ügyeken túl még számos helyen lehet visszaélés vagy jogértelmezésből fakadó helytelen munkaidőkeret alkalmazás.

A munkaügyi ellenőrzéseknek továbbra is az a célja, hogy jogszerűen alkalmazzák a vállalatok a munkaidőkeretes foglalkoztatást és nem a büntetés. A legtöbb esetben elég a figyelmeztetés, de a jogszabálysértés mértéke határozza meg az ellenlépést.

A vizsgálat munkáltatóként téged is érinthet, de ha a munkaügyeid rendben vannak és a munkaidőkeretes foglalkoztatási rendszered megfelelően működik akkor nincs aggodalomra ok.

Viszont érdemes néhány adminisztrációs dologra odafigyelni mert a leggyakoribb jogsértések gyakorlatilag minden évben változatlanok de elkerülhetőek. A munkaidőkeretes foglalkoztatás helyes alkalmazása pedig speciális terület, amelyhez itt és itt találsz segítséget.