A munkaügyi hatóságok 2022-ben 13 889 munkáltatót ellenőrzött és az esetek 71%-ban munkaügyi jogsértést tártak fel, amely 46 632 fő munkavállalót érintett. Olvasd el bejegyzésünket, hogy lásd mire kell figyelned a munkaügyek során.

A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztálya által készített statisztikából alapján a 2021. évhez viszonyítva az ellenőrzések számában (2021. év: 14 355 db) csökkenés, a szabálytalan munkáltatók arányában (2021. év: 69 %) növekedés figyelhető meg. A munkavállalói érintettséget vizsgálva megállapítható, hogy kevesebb munkavállalót érintett ellenőrzés (2021. év: 58 307 fő), és arányaiban több munkavállalót érintett valamilyen munkaügyi jogsértés a vizsgált időszakban (2021. év 58 %).

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint 2021-hez képest a 2022. évben nőtt a feketefoglalkoztatás aránya, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 17,32 %-át tette ki (8 077 fő). Ez az arány 2011-től kezdve a második legmagasabb és csak kis mértékben marad el a legmagasabb 2019. évi arányszámtól. Az elmúlt években az ellenőrzések eredményessége növekedett a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, vagyis hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása, a feketefoglalkoztatás feltárása.

Az építőipar adta az ágazatok közül az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 51 %-át (4 148 fő) ez az arány a 2021. évhez képest minimális csökkenést jelent (52 %, 4 185 fő). Az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókkal összevetve azonban a feketén foglalkoztatottak számában számottevő változás nem figyelhető meg (35,84 %-ról 35,46 %-ra változott) így közel azonos ellenőrzéssel érintett munkavállalói létszám mellett hasonló feketefoglalkoztatással érintett munkavállalói létszámmal találkoztak a hatóság munkatársai.

Ebben a tekintetben az elmúlt 2 évben mérséklődés volt megfigyelhető és kedvező, hogy 2011. évtől kezdve a negyedik legjobb arány volt tapasztalható a 2022. évben, de ennek ellenére az építőipari vállalkozások felelősek a korábbi tapasztalatokkal megegyezően – így jelenleg is – a legtöbb munkavállaló bejelentésének elmulasztásáért. Pozitívan semmiképpen sem értékelhető, hogy az építőipar területén a 2022-ben végzett ellenőrzések alapján a munkavállalók több mint 1/3 része feketén dolgozik.

A feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve – az építőipart és a mezőgazdaságot kivéve – kedvezőtlenebb képet fest, mint egy évvel korábban. Az építőiparban stagnálás figyelhető meg és egyedül a mezőgazdaságban történt javulás.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.

Általános tapasztalat, hogy a feketefoglalkoztatás mögött általában a költséghatékonyság áll, javarészt tudatos a munkáltatók részéről, a be nem jelentett foglalkoztatás a jelentős versenyelőny, nagyobb profit elérése érdekében.

Sokszor tapasztalták a hatóság munkatársai, hogy a munkáltatók kivárnak a bejelentés megtételével, bíznak az ellenőrzések elmaradásában. Miközben minden elő van készítve, hisz az ellenőrzés megkezdését követő rövid időn belül be is jelentik az ellenőrzés napjára a munkavállalót, ezzel mintegy elismerve a szabálytalanságot.

A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül még mindig az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka”, és az „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek. Szintén többször hivatkoznak internetkapcsolattal összefüggő problémára a bejelentés elmulasztásának okaként. Az ilyen esetekben a hatóság felhívja a munkáltatók figyelmét arra, hogy más módon is teljesíthető a bejelentést.

Továbbra is előfordul a „próbamunka” intézménye esetenként hosszabb ideig „próbamunkán” foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül a munkavállalót. Akkor jelentik be a munkavállaló jogviszonyát, munkaszerződést akkor kötnek vele, ha a munkavállaló „megfelelt”. A próbamunkának nevezett – valójában – próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet a bejelentési kötelezettsége alól.

Továbbra is gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, valamint tipikus „kifogás”, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de a könyvelő elmulasztotta a bejelentésüket.

A bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók egyik részének tudomása van arról, hogy a munkáltató bejelentés nélkül foglalkoztatja, ők a „ma kezdtem el dolgozni” csoport.

Gyakori hivatkozás, hogy az ellenőrzéssel érintett nap a munkavállaló első munkanapja (a gyakorlatban valójában a munkavállalók jellemzően tudnak arról a minimális munkáltatói elvárásról, ha már „megbuktak”, akkor a szabálytalanság a lehető legrövidebb időszakra legyen bizonyítható (így ennek megfelelően nyilatkoznak). Ennek következtében a legtöbb esetben a foglalkoztatás csak az ellenőrzés napjára és az azt megelőző rövidebb időszakra állapítható meg.

A helyszíni ellenőrzés során a munkaügyi iratok, egyéb bizonyítékok hiányában kizárólag a munkavállaló nyilatkozatára tud alapozni a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, aki a munkavégzés tényét ugyan már nem tagadhatja le, de tanúnyilatkozatában ragaszkodik hozzá, hogy neki az az első munkanapja a munkáltatónál.

Ez azonban mára már egy „tévhit”, hiszen a 2021. évben bevezetett új szabályozás szerint, a bejelentés nélküli foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak kötelezni kell a munkáltatót az ellenőrzés napjától számított 30 napos visszamenőleges bejelentésre, így az ilyen „trükkök” már nem sokat érnek.

Általános tapasztalat, hogy az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem eredményezte a fekete foglalkoztatás jelentős változását, mivel számos munkáltató nem változtatott „jól bevált” gyakorlatán tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a bejelentés elmulasztásának okai a következők:

• A nem túl kimagasló összegben meghatározott közterhek befizetésének tudatos elkerülése.
Az alacsony közteher ellenére a nehezen megközelíthető munkahelyeken (különösen az építőipar és a vagyonvédelem területén) a munkáltatók bíznak az ellenőrzések elmaradásában és sokszor tudatosan nem jelentik be a munkavállalókat. Az időszakos egy-egy napokra történő foglalkoztatás során az ellenőrzések elmaradásának reményében, egyszerűsített foglalkozásnál még nagyobb a „kockáztatási hajlandóság”, mint egy rendes munkaviszony bejelentésénél.
Többször is észleli a hatóság, hogy a munkáltatók kivárnak a bejelentés megtételével, a foglalkoztatottak adatai elő vannak készítve, a munkáltatók az ellenőrzés megkezdését követő rövid időn belül be is jelentik az ellenőrzés napjára a munkavállalót, ezzel mintegy elismerve a szabálytalanságot.
• Az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék.
A munkáltatók egy része visszaél az egyszerűsített foglalkoztatási formával. Az érintett munkavállalókat hosszú távon alkalmazzák úgy, hogy a ledolgozott napok csak egy részét jelentik be az adóhatóság felé. Ha egy munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a „rendes” munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja „elbliccelni” az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.
Ennél is tudatosabb jogsértés és a hosszú távú, folyamatos egyszerűsített foglalkoztatás egyik „hatékony” módja, amikor az egyik cég 15 napon keresztül, és az ugyanazon tulajdonosi háttérrel rendelkező másik cég szintén 15 napon keresztül foglalkoztatja a munkavállalót, ezzel lefedve a teljes naptári hónapot.
• Jogszabályi ismeretek hiánya.
Az esetek többségében nem tudatos, inkább jogszabályi ismeretből fakad az a foglalkoztatói magatartás, hogy, ha a munkavállalók munkaideje áthúzódik a következő naptári napra, a munkáltatók gyakran csak az első napra tesznek bejelentést (vagyonvédelem, vendéglátás).
• Hibás gyakorlat
Sok esetben a munkáltató késedelmesen – akár a munkanap végén, vagy az ellenőrzés napján, de a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés megkezdése előtt – jelenti be az alkalmi munkavállalóit.
Utóbbi esetben gyakran előfordulnak az egyébként foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés megkezdése előtt, de a foglalkoztatás megkezdését követően néhány perc, esetleg néhány óra késéssel megtett egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos bejelentések.
Ilyen esetekben a jogszabályok alapján a szabálytalanság csak megállapításra kerül, de nincs komolyabb szankciója (nincs bírság).
Azonban egy esetleges ellenőrzés esetén ez csak néhány percen múlhat, hiszen ha az ellenőrzés megkezdéséig nem történt meg a bejelentés az már teljesen más megítélés alá esik.
• Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett meglehetősen gyakori szabálytalanság, de az esetek döntő többségében a bizonyítás nagyon nehéz, mivel a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így a szabálytalansággal kapcsolatban magas a látencia.
• Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás során azok a munkáltatók, melyek nem akarnak feketén foglalkoztatni elsődlegesnek tekintik a bejelentést, mivel az a cél, hogy a munkavállaló minél előbb munkába álljon. A munkaszerződések írásba foglalását „idő hiányában” későbbre halasztják, és ilyenkor előfordul, hogy az végérvényesen feledésbe merül.
• Harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel valósult meg.

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 8 977 főt érintettek 2022-ben, ami csökkenés a 2021-ben tapasztalt 10 303 fővel szemben. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. A munkáltatók a munkaidő-beosztással kapcsolatosan „rossz gyakorlatot” követnek, és úgy gondolják elegendő szóban megbeszélni a munkaidő beosztást a munkavállalóval, nem érzik az írásbeli beosztás

A munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok kevesebb munkavállalói létszámot érintettek 2022. évben (11 012 fő), mint 2021. évben (12 013 fő).

A papíralapon vezetett jelenléti ívek mellett elterjedtek az elektronikus úton vezetettek is. Ezek esetében is előfordultak mind a naprakészséggel, mind a tartalom valóságnak megfelelőségével, hitelességével kapcsolatos szabálytalanságok.

Sajnos a munkaidő-nyilvántartás teljes hiánya is gyakran tapasztalható.

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések szintén elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám (4 606) hasonló a 2021. évi adatokhoz (4 611 fő).

Ezek közül a legjelentősebb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása és a „bérjegyzékkel” kapcsolatos előírások be nem tartása és a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. A bérpótlékok megfizetésének az elmaradása tapasztalatok szerint sok esetben a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad (pl. a könyvelők jogszabály ismeretének hiányosságai), de előfordulnak egyéb bérszámfejtési hibák, illetve a munkáltató szándékos szabálytalan magatartása is.

2022. évtől tovább növekedett a minimálbér és garantált bérminimum összege a 703/2021. (XII.15.) Korm. rendelet értelmében, így a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság fokozottan ellenőrizte a vonatkozó jogszabályi előírások betartását. Az ilyen jellegű jogsértéssel érintett munkavállalók száma tovább csökkent (2021. év: 92 fő; 2022. év: 64 fő), ami tovább erősíti az elmúlt évek tapasztalatát, mely szerint a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

A szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók száma nagyobb mértékben csökkent a 2021. évi adatokhoz képest (2021. év: 1 590 fő 2022. év: 643 fő). A szabadsággal összefüggő szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, hogy a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.

A szabadságra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése összetettebb, mert a munkáltatók „papíron” legtöbbször a jogszabályi előírásoknak megfelelően adják ki a szabadságokat, csak a helyszínen felvett munkavállalói tanúnyilatkozatokból, illetve egyéb bizonyítékokból derül ki az, hogy a szabadságként nyilvántartott napokon ténylegesen munkavégzés történt. A munkáltatók a szabálytalanságok feltárását követően gyakran a gazdasági helyzetükre, hirtelen jött megrendelésekre, egyéb nem várt eseményekre hivatkoznak a szabadságok kiadásának elmaradásakor, vagy azzal magyarázzák a jogsértést, hogy a munkavállaló nem akarta kivenni a szabadságát.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

2022. évben 3 528 esetben szabtak ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 838 451 822 Ft összegben. Az érdemi döntések 65 %-a tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt. A munkaügyi bírságok túlnyomó többsége feketefoglalkoztatás miatt került kiszabásra.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

• 2022. évben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 13 889 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 71 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (46 632 fő) 62 %-át érintették. 2021. évhez viszonyítva az ellenőrzések számában (2021. év: 14 355 db) csökkenés, a szabálytalan munkáltatók arányában (2021. év: 69 %) növekedés figyelhető meg. A munkavállalói érintettséget vizsgálva megállapítható, hogy kevesebb munkavállalót érintett ellenőrzés (2021. év: 58 307 fő), és arányaiban több munkavállalót érintett valamilyen munkaügyi jogsértés a vizsgált időszakban (2021. év 58 %).
• Az ellenőrzési tapasztalatok szerint 2022. évben nőtt a feketefoglalkoztatás aránya, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 17,32 %-át tette ki (8 077 fő). Ez az arány 2011-től kezdve a második legmagasabb és csak kis mértékben marad el a legrosszabb 2019. évi arányszámtól.
• A feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve – az építőipart és a mezőgazdaságot kivéve – kedvezőtlenebb képet fest, mint egy évvel korábban. Az építőiparban stagnálás figyelhető meg és egyedül a mezőgazdaságban történt csökkenés.
• Az építőiparban az elmúlt 2 évben mérséklődés volt megfigyelhető és kedvező, hogy 2011. évtől kezdve a negyedik legjobb arány volt tapasztalható a 2022. évben, de ennek ellenére az építőipari vállalkozások felelősek a korábbi tapasztalatokkal megegyezően – így jelenleg is – a legtöbb munkavállaló bejelentésének elmulasztásáért. Pozitívan semmiképpen sem értékelhető, hogy az építőipar területén a 2022-ben végzett ellenőrzések alapján a munkavállalók több mint 1/3 része feketén dolgozik.
• A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.
• A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság továbbra is törekszik arra, hogy az ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányuljon, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, tehát hatékonyan történjen az ellenőrzési célpontok kiválasztása.

A Munkaügyi Fórumnál kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy a munkaügyi és HR adminisztrációs feladataidat a jogszabályoknak megfelelően tudd elvégezni, ezért szeretnénk a figyelmedbe ajánlani az OLM Rendszert, amely jogszabálysértés vizsgálat funkcióval van ellátva. Olyan mintha a munkaidő nyilvántartást egy szakjogász tekintené át.

forrás: