2022.12.09.
Written by viktor
Vajon mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum 2023-ban? Szokásos év-végi, játékunkban most Te is megjósolhatod, hogy mennyivel emelkedik a bér jövőre. A helyesen tippelők között egy fél éves emailes munkaügyi tanácsadást sorsolunk ki és elsőkézből értesülhetsz a hivatalos adatokról. Bejegyzésünkben a becsléshez szükséges háttér információkat is összeszedtük. Játssz velünk:
Kihirdették a 2023-as minimálbér összegeket. Játékunkban hamarosan sorsolunk!
Minimálbér: bruttó 232.000 Ft
Garantált bérminimum: bruttó 296.400 Ft
A minimálbér és a garantált bérminimum összegét minden évben kormányrendeletben közlik. A minimum összegeket a szaktárcák és a szakszervezetek is megvitatják. Az emelés mértékét befolyásolják az ország gazdasági tényezői és munkaerő piaci helyzet.
Munkaügyesként HR-esként pedig a bérszámfejtéshez kell tudnod, hiszen 2023 január 01. 0:00 órától már ezen összegek alapján kell a munkabért számítanod.
A hivatalos információkat és a hozzá kapcsolódó segédanyagokat a Munkaügyi Fórumon közzétesszük, de addig is hagyunk helyet a találgatásnak egy játék keretében!
Saccold meg
A feladat egyszerű. Iratkozz fel és add meg a tippedet az űrlapon úgy, hogy az emelés mértékének százalékát kiválasztod. Pl.: 10-11% ,12-13% 14-15%, Kevesebb mint 10%, Több mint 21% .
A helyesen tippelők között egy fél éves emailes munkaügyi tanácsadást sorsolunk ki.
Esélylatolgatás
Ebben az részben összeszedtük a háttér információkat, amelyek segítenek a tippedet kialakítani.
10-14% béremelés
Az idei tárgyalások legnagyobb kérdése a várható infláció mértéke lesz. A jegybank szeptemberi inflációs jelentése jövőre 11,5 és 14 százalék közötti fogyasztóiár-emelkedést jósol. Ha ezeket a számokat vesszük alapul, akkor 2023-ban a minimálbér összege a legrosszabb esetben is bruttó 223-228 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 290-296 ezer forintra emelkedhet.
15-19% béremelés
A tárgyalásokon fix pont, hogy a minimálbéren élőknek az életszínvonala nem csökkenhet a létminimum alá, amit a mostani minimálbér még tud tartani. Ennek a nettó tartalma ezt fedezi, de a szakszervezetek számára a legfontosabb cél az, hogy a minimálbér értékét legalább az infláció mértékével emelkedjen– ami jövőre a szakemberek szerint 16 százalékos lehet.
20% vagy nanyobb béremelés
2022. januártól közel 20%-kal nőtt a minimálbér, azonban ezt novemberre felemésztette a 21%-os infláció. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) javaslata szerint legalább 26 százalékkal kellene emelni a minimálbért, hogy fedezze az infláció mértékét az legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban.
Hiába 20 százalékos, vagy akár efölötti a fogyasztói árindex az év végén, a szociális partnerek mindig az éves átlagos mutatók alapján döntenek a mindenkori minimálbér mértékéről, hiszen az is egy teljes évre szól, és a várható infláció az idei év egészét tekintve 15 százalék körüli lesz.
Tényezők
A minimálbér és a garantált bérminimum összegének egy olyan metszetben kell lennie, amelyben jól járnak a munkavállalók – magas bérrel- és ki tudja termelni a gazdaság, vagy szűkebb értelemben a munkaadók. A piaci bérek pedig továbbra is lehetnek egyes szektorokban magasabbak, míg számos esetben pedig csökkenő értékűek. Viszont a minimum összeg, kötelező érvényű.
Miért nem lehet az egekig emelni a minimális összegeket?
A válasz egyszerű. Az egyik ilyen lehetőség az, hogy ha túl magas lenne az alapbér akkor az azt jelenti, hogy megnő a munkaadók bérköltsége. Ha ez nagyon megnő akkor az jelentkezik az árucikkek árában is. Ha drasztikusan emelkedik az árucikkek ára a boltban akkor a reál bér kevesebbet fog érni. A másik szcenárió, hogy nem tudják a munkaadók kifizetni a magasabb összeget, ami miatt a gazdaság szereplői tönkre mennek. Ennek a következménye meg a munkanélküliség lehet.
Miért nem maradhat túl alacsonyan?
Ha a minimálbérek túl alacsonyak, ellenben az infláció növekszik, akkor a munkavállalók zsebében kevesebb pénz lesz vásárolni és kevesebbet fogyasztanak. Egy idő után a kevesebb fogyasztás miatt kevesebb termelésre van szükség. A kör bezárul. A másik lehetőség, hogy még többen lesznek minimálbérre bejelentve és esetleg nő a fekete gazdaság, csökkenek a befolyó adók.
Természetesen a fenti közgazdasági példák leegyszerűsített elméleti lehetőségek hiszen ennél jóval több tényező is befolyásolhatja a folyamatokat.
