Minden, amit a munkahelyi balesetről tudni érdemes!
5 perc olvasási idő
Utoljára frissítve: 2022.03.01
Written by viktor
2021.07.06.
Érhet minket az irodában vagy egy építkezésen, munkahelyi baleset még a legbiztonságosabb munkakörülmények között is előfordulhat. Azonban egy ilyen káresemény a negatív következményein kívül rengeteg kérdést vet fel.
Ha megráz minket az áram vagy elesünk egy csúszós padlón, azért ki a felelős? Milyen kártérítést kapunk cserébe? Egyáltalán elkerülhető lett volna? Összetett, mégis nagyon lényeges témakör, amelyben a körültekintő és valós időben történő eljárás kulcsfontosságú lépés!
Mi a munkahelyi baleset?
A munkahelyi baleset pontos meghatározását a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény mondja ki, mely szerint:
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.
Tehát a törvényi megfogalmazás mögé tekintve nem csak az számít munkabalesetnek, ami csak és kizárólag munkavégzés közben történik, hanem az is, ami a munkahellyel kapcsolatosan, a munkáltató által elrendelt túlóra vagy szervezett programok során következik be. Például egy csapatépítő tréningen vagy családi hétvégén, esetleg a munkahelyen mosdóban vagy ebédidőben a közös étkezőben/konyhában.
Mi az üzemi baleset?
Az üzemi baleset az 1997. évi LXXXIII. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény 52. § (1) szerinti megfogalmazásában:
Az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
Nem tekinthető üzemi balesetnek, ami az 1997. évi LXXXIII. törvény 53 § (1) szerint:
a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,
b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.
(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.
Mi okozza leggyakrabban a munkahelyi baleseteket?
Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a leggyakoribb balesetek a nem megfelelő fizikai munkakörnyezet vagy a munkavédelmi előírások be nem tartása miatt következnek be. Természetesen ezek is szép számmal előfordulnak, hiszen a csúszós vagy sérült járófelület, a biztonságos közlekedést akadályozó tárgyak vagy kábelek, a meghibásodott berendezések vagy a nem használt védőfelszerelések súlyos balesetek okozói lehetnek. Szintén nagyon kockázatos tényező a veszélyes, vegyi anyagok nem megfelelő használata vagy tárolása, amelyek akár maradandó egészségügyi károsodást okozhatnak vagy legrosszabb esetben halálos kimenetellel is járhatnak.
SMunkavédelmi előírásoknak megfelelő munkavégzés – Pexel
Ne felejtsük el azt sem, hogy egy megbetegedés kialakulása, amely néha szinte észrevétlenül jön létre, szintén összefüggésbe hozható a munkahelyi körülményekkel, feladatokkal. Ez leginkább a monoton, ugyanazt a testrészt, izomzatot igénybe vevő munkakörök esetében fordul elő pl. látásromlás vagy a nehéz tárgyak folyamatos emelése, pakolása során bekövetkezett rossz mozdulat is gondot okozhat.
Ne felejtsük el azt sem, hogy egy megbetegedés kialakulása, amely néha szinte észrevétlenül jön létre, szintén összefüggésbe hozható a munkahelyi körülményekkel, feladatokkal. Ez leginkább a monoton, ugyanazt a testrészt, izomzatot igénybe vevő munkakörök esetében fordul elő pl. látásromlás vagy a nehéz tárgyak folyamatos emelése, pakolása során bekövetkezett rossz mozdulat is gondot okozhat.
Mikor és miért jár kártérítés?
Törvény szabályozza, hogy a munkáltatónak meg kell térítenie a munkavállaló számára a munkaviszonnyal kapcsolatosan bekövetkezett baleseti/egészségügyi károkat, amennyiben ezért a munkáltató a felelős. Értelemszerűen a munkaadónak nem kell kártérítést fizetnie, ha a kárért nem ő vonható felelősségre, vagyis a balesetet az alkalmazott magatartása okozta vagy minden óvintézkedés ellenére olyan vis maior helyzet alakult ki, amire senkinek sem volt ráhatása, pl. időjárási katasztrófa.
A kártérítésnek 3 csoportját különböztetjük meg:
- vagyoni
- nem vagyoni
- járadék jellegű kártérítés.
Ha a munkáltató elismeri a felelősségét vagy bizonyíthatóan ő a felelős a munkavállalót ért kárért, akkor a munkáltatónak meg kell térítenie a dolgozó:
- kórházi/orvosi ellátás költségeit
- balesetben megsérült tárgyainak értékét
- kórházba utazással járó költségeit
- felépülésének időszakában megkeresendő munkabért
- közeli hozzátartozójának a kárát is, ami közvetlenül a balesetből származik
- a személyiségi jogának (nem vagyoni jellegű) sérelemdíját.
Az alkalmazott – bejelentett munkaviszony esetén – társadalombiztosítási juttatásra is jogosult balesetet illetően. Üzemi balesetek és foglalkozásból eredő megbetegedések miatt az 1997. évi LXXXIII. törvény értelmében jár a dolgozónak:
Baleseti táppénz
55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.
Baleseti járadék
57. § (1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.
Baleseti egészségügyi szolgáltatás
54. § (1) Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből (a továbbiakban együtt: üzemi baleset) eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához – amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja – százszázalékos mértékű támogatás jár.
Hogyan igényelhető a kártérítés?
Ha megtörténik a baleset, fontos, hogy munkavállaló a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg azonnal) jelentse ezt a munkáltatója felé. Az eset körülményeit minél részletesebben jegyzőkönyvbe kell rögzíteni, aminek tartalmaznia kell, hogy mikor, hol és hogyan történt a káresemény. Ez azért lényeges, mert ha az eset jelentésére később kerül sor, akkor a munkavállalónak már nehezebb bizonyítania, hogy valóban munkahelyi balesetről volt-e szó.
Munkahelyi baleset kártérítés igénylése – Pexel
Amennyiben a munkáltató elismeri, hogy a balesetért ő a felelős, akkor a dolgozó kárigényt nyújthat be. Ha azonban ezt a felettes nem ismeri el, vagy fel sem méri a helyzetet, akkor a munkavállaló a munkavédelmi hatóságokhoz fordulhat az eset kivizsgálása ügyében.
A vagyoni kártérítés megállapításához az alkalmazottnak mindenképpen meg kell őriznie a kárát és költségeit igazoló dokumentumokat, számlákat. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha bírósági útra kerül az ügy, így a munkavállaló bizonyító erejű papírokkal tudja alátámasztani az őt ért veszteséget, hiszen a bíróság szóbeli indoklást nem fogad el.
Meddig igényelhető a kártérítés?
Amennyiben a káresemény bizonyíthatóan a munkáltató felelőssége, a dolgozó a munkabalesetből vagy az üzemi balesetből keletkező veszteségének megtérítését csak egy bizonyos ideig igényelheti.
- A kárigény a baleset időpontjától számítva 3 évig érvényesíthető, függetlenül attól, hogy a munkavállaló még munkaviszonyban áll-e az adott céggel vagy már nem.
- Olyan kár esetében, amelyben bűncselekmény történt, az igénylés a bűncselekmény elévülési idejével összhangban 8-10 év is lehet.
- Járadék jellegű kártérítés pedig csupán a káresemény időpontjához mérten 6 hónapra visszamenőleg követelhető.
Hogyan lehet elkerülni a munkahelyi baleseteket?
100%-osan még a legkörültekintőbb biztonsági óvintézkedések mellett sem lehet kiküszöbölni az esetleges baleseteket. Viszont az egészségügyi, munkabiztonsági és munkavédelmi előírások betartása mellett jelentős mértékben csökkenthetőek a veszélyforrások. Mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak nagy felelőssége van abban, hogy a kötelező szabályokat betartsa és lehetővé tegye a biztonságos munkavégzést.
Munkavédelmi előírásoknak megfelelő munkaviselet – Pexel
A munkáltató kötelessége:
- munka- és tűzvédelmi oktatás biztosítása
- munkaruházat, védőfelszerelés és megfelelő munkaeszközök biztosítása
- akadálymentes, biztonságos és kényelmes munkaterület kialakítása
- műszaki berendezések hibátlan állapotban történő biztosítása
- a pihenőidők arányos kiadása
- stresszmentes és nyugodt munkakörnyezet kialakítása és fenntartása
A munkavállaló kötelessége:
- munka- és tűzvédelmi oktatáson való részvétel
- az előírt éves szűrővizsgálatokon való részvétel
- a munkakörre vonatkozó szabályok betartása
- a munkaruha, védőfelszerelések és eszközök viselése és használata
- egészségének megőrzése, munkavégzésre alkalmas és kipihent állapotban való megjelenés.
Ha mégis megtörténik a baj, jó, ha mindkét fél ismeri a jogait és a lehetőségeit, hogy egy ilyen káresemény során hogyan járhat el. Azzal azonban mindenképp érdemes tisztában lenni, ha peres útra megy az ügy, a bíróság elsősorban a munkavállaló érdekeit tartja szem előtt. Ilyen szélsőséges esetben tanácsos jogi személy segítségét kérni, mivel minden munkahelyi baleset rendkívül egyedi.
Természetesen, ha lehetőség van rá, mindig törekedjünk a probléma házon belüli megoldására, de elsősorban: tartsuk be a munkavédelmi előírásokat és vigyázzunk az épségünkre!
Szerző: Pataki-Magyar Gabriella
