A kiégés némán és alattomosan furakszik be a túlhajszolt dolgozó életébe. A WHO szerint egyre több munkahelyet és szervezetet fenyeget a probléma. Bejegyzésünkben megmutatjuk mire kell figyelni.
A kiégés vagy más nevén ’burnout szindróma’ az egyre gyakoribb probléma a modern életünkben. Az egyik leggyakoribb oka a kiégésnek az, hogy túl sokat dolgozunk, és nem szánunk elegendő időt magunkra. Ez azonban csak egyike azoknak az okoknak, amelyek kiégést okozhatnak. A kiégés állapotában az érintett személyek úgy érzik, hogy kimerültek, nem motiváltak, és nincs értelme annak, amit csinálnak. Az érzés súlyossága eltérő lehet az egyéneknél.
A kiégés tünetei
A kiégésnek számos tünete lehet, amelyek közül a leggyakoribbak a következők:
Fáradtság:
Az érintett személyek folyamatosan fáradtnak érzik magukat, még akkor is, ha eleget alszanak és kipihentek.
Hiányzó motiváció:
Az érintett személyek elveszítik motivációjukat az életben, és nem élvezik azt, amit korábban élveztek.
Irritáció és frusztráció:
Az érintett személyek könnyebben frusztrálódnak, és könnyen irritálódnak az olyan dolgok miatt, amelyek korábban nem okoztak nekik problémát.
Csökkent teljesítmény:
Az érintett személyek teljesítménye jelentősen csökkenhet a munkájukban, a tanulásban és más tevékenységekben.
Izoláció:
Az érintett személyek elveszítik a társas kapcsolataikat, és visszavonulnak a társadalomból.
A burnout szindróma kutatása
A kiégés jelensége az elmúlt évtizedekben számos kutatás tárgya volt, és egyre többet tudunk erről a problémáról. Az alábbiakban összefoglalom néhány fontosabb kutatást, amelyek a kiégés témájával foglalkoztak:
Maslach és Jackson kutatása (1981): A kiégés egyik első empirikus vizsgálata a Maslach és Jackson által végzett kutatás volt, amely az emberi szolgáltató szakmákban dolgozók kiégését vizsgálta. A kutatás során az érintetteknek három dimenzióban kellett értékelniük a kiégést: az érzelmi kimerültséget, az empátiás kimerültséget és az érzékelési alacsony szintjét. Az eredmények szerint az érintettek számára a kiégés általában az említett három dimenzió valamelyikében jelentkezik.
További kutatások
Schaufeli és Bakker kutatása (2004): Az Európai Unió finanszírozásával Schaufeli és Bakker egy nagyszabású kutatást végeztek az európai munkavállalók kiégési szintjének felmérésére. A kutatás során 30 ezer európai munkavállalót kérdeztek meg az érzelmi kimerültségről, a munka- és magánélet egyensúlyáról, valamint az érdeklődés hiányáról. Az eredmények szerint a munkavállalók mintegy 8%-a szenvedett súlyos kiégéstől, és további 17% -uk közepes mértékű kiégést tapasztalt.
Pines és Aronson kutatása (1988): A Pines és Aronson által végzett kutatás a szervezeti kiégés jelenségével foglalkozott. Az eredmények szerint a szervezetekben az érintettek általában két fő típusú kiégést tapasztalnak: a társadalmi és az értékalapú kiégést. A társadalmi kiégés az érintett személyek kapcsolati hálójában jelentkezik, míg az értékalapú kiégés az érintetteknek az értékrendszerével és a munkájuk jelentőségével kapcsolatos problémákkal társul.
Halbesleben és Buckley kutatása (2004): Halbesleben és Buckley kiégést vizsgáló kutatása a munkaerő megtartása és az egészségvédelem szempontjából fontos területet ölelte fel. Az eredmények szerint a kiégés elleni küzdelmet segítik.
A munkahely és a kiégés szerepe
Számos kutatás mutat rá arra, hogy a kiégés nem az egyén felelőssége és problémája. Rég ismert szociológiai tény, hogy a kiégést a munkahelyi környezet alakítja vagy segíti elő. A WHO hasonló következtetésre jutott, és ezért olyan irányelveket dolgoznak ki amelyeket a munkahelyek tudnak figyelembe venni.
A legtöbb kutatás szerint a következő szervezetekben alakul ki nagy eséllyel kiégés a dolgozóknál:
- A vezetők a túlórában látják az előrelépést
- Igazságtalan bánásmód van a dolgozókkal
- A dolgozók túlterhelése túl sok feladattal
- Elvárás, hogy akár betegen vagy mentálisan rossz állapotban is legyen bent a dolgozó
- Nincs meghatározott munkakör és szerep vagy felelősségvállalás kialakítva
- A közösségépítés hiánya a termelés túlzott előtérbe helyezése
- Indokolatlan időnyomás és feszültségkeltés
- Támogatás, irányítás, kommunikáció hiánya a vezetők részéről
A kiégés kezelése
A kiégés kezelése azon múlik, hogy mi okozta azt. Az első lépés azonban mindig az, hogy ismerjük fel a kiégés tüneteit, és hogy mi okozta azt. Ha az okot ismerjük, akkor könnyebb lehet megtalálni a megoldást.
Az egyik legjobb módja a kiégés kezelésének az, hogy időt szánjunk magunkra. Ez azt jelenti, hogy olyan dolgokat tegyünk, amelyek élvezetesek számunkra, és amelyek segítenek megpihenni és feltöltődni. Ez lehet bármi, ami segít nekünk kikapcsolódni, például olvasás, sétálás, sportolás, meditáció vagy bármi más.
Fontos megérteni, hogy a kiégés nem csak egy személyes probléma, hanem szervezeti szinten is előfordulhat.
A szervezetben a vezetők azzal tehetnek sokat, ha rendszeres és valódi párbeszéd zajlik arról, hogy miben kellene változtatni mire lenne szüksége a dolgozóknak vagy mire fordítanának egy adott költségkeretet. Továbbá a vállalati jóllétre is kell programokat indítani. Sok helyen a jóga meditáció, sport és egészségprogramok jelentik azt a pluszt, amivel a kiégést lehet csökkenteni.
