
A szülés utáni visszatérés a munkába a dolgozókban és a munkáltatókban is számos kérdést vet fel. Míg a munkavállalók az önmegvalósítás és a pénzügyi stabilitás visszaszerzését szeretnék elérni, miközben meg kell küzdeniük a gyerekfelügyelet megoldásával és a munkahelyi előítéletekkel, addig a cégek oldaláról a kérdés az, hogyan támogathatják hatékonyan a visszatérő édesanyákat, miközben biztosítják a termelékenységet és a csapatdinamikát.
Míg a nők életében a gyerekvállalás, a GYES-en töltött idő az egyik legboldogabb és legizgalmasabb időszak, addig a munkáltatónak lehet, hogy az egyik legjobb alkalmazottját kell ez idő alatt nélkülöznie. Kérdés, hogy van-e visszaút a szülési szabadságról a munkavállalónak? Vagy a dolgozó egyáltalán vissza akar-e térni a munka világába? Ha igen, akkor hogyan? Ugyanúgy tudják-e tovább foglalkoztatni?
Nézzük meg a kérdéses helyzetet a munkavállaló és a munkahely oldaláról is.
Mivel kell szembenéznie egy dolgozó anyának a szülés utáni visszatéréskor?
Mind szakmai, mind magánéleti szempontból a GYES-ről visszatérő anyákat komoly kihívások foglalkoztatják. Amellett, hogy össze kell egyeztetniük a gyereknevelést, a családi élet mindennapjait a munkában eltöltött idővel és feladatokkal, felvetődik bennük a kétely, hogy van-e még helyük a munkaerőpiacon? Lemaradtak-e a szakmájukban vagy újra fel tudják venni a munka ritmusát?
A dolgozni visszavágyó anyák sajnos néha úgy érezhetik, hogy a tudásuk megkopott a szülési szabadság alatt. Emellett felmerülhet, hogy nemcsak a környezetük, de ők saját magukra sem tudnak teljes értékű munkaerőként tekinteni, hiszen elsődleges feladatuk a gyereknevelés és az azzal járó kötelezettségek. Ebből is adódik az a helyzet, hogy sokszor kénytelenek munkahelyet váltani, ha nem kapnak rugalmas foglalkoztatási lehetőséget vagy nincs megfelelő segítség családon belül, mert a munkaidőt nem tudják összeegyeztetni a gyermekgondozással.
Előfordulhat, hogy azért is váltanak munkahelyet a szülés utáni visszatéréskor vagy esetleg vállnak vállalkozókká, mert a szülési szabadság alatt változtak az ambícióik, más prioritások, új célok, új érdeklődési körök fogalmazódtak meg bennük. De mi van, ha mégis a korábbi munkahelyükön folytatnák tovább a karrierjüket?
Először is fontos tudni, hogy távollétük alatt a pozíciójuk megszűnt vagy él-e még? Ugyanoda veszik őket vissza vagy esetleg egy másik munkakörbe? És az sem elhanyagolható szempont, hogy milyen feltételek mellett tudnak dolgozni? Tudják-e vállalni a teljes munkaidőt, vagy csak részmunkaidőt? Esetleg szükségük lenne rugalmas munkavégzésre?
A visszatérő anyáknak ez egy nagyon érzékeny és kihívásokkal teli időszak. Ilyenkor megpróbálnak alkalmazkodni a körülményekhez, igyekeznek minél inkább helyt állni, hiszen meg kell küzdeniük a családhoz és a munkához kapcsolódó elvárásokkal. Nem mellesleg előfordulhat, hogy a munkatársak kevésbé kompetensnek, nem egyenrangúnak ítélik meg őket. Éppen ezért a várandós nőknek és dolgozó anyáknak támogatásra, egy megértő és elfogadó munkahelyi környezetre van szükségük, hogy a munkába való visszatérés és visszailleszkedés könnyű és pozitív legyen.
Hogyan viszonyulnak a cégek a szülés utáni visszatéréshez?
A vállalatok hozzáállása a szülés utáni visszatéréshez nagyon eltérő lehet, attól függően, hogy mennyire családbarát a munkahelyi kultúra. Egyes cégek tudatosan támogatják a visszatérő munkavállalókat, míg sok szervezetben még mindig kihívást jelent a kisgyermekes munkavállalók helyzetének kezelése.
A kollégák gyerekvállalását minden szervezet támogatja, de hogy újra a cég tagjai legyenek, az már nem 100%-osan garantált. A távollétük alatt változások állhatnak be a cégnél: vezetőváltás, megszűnt pozíció, létszámleépítés, stb. De az az egyszerű oka is lehet, hogy szimplán nem merik megkockáztatni egy kisgyerekes szülő foglalkoztatását.
A munkáltatóknak ugyanis problémát jelenthet, ha egy GYES-ről visszatérő anyát kell felvenniük vagy visszavenniük. A gyerekekkel járó feladatok, a megbetegedések, a gyerek elhelyezési kihívások hátráltathatják az alkalmazottat a munkavégzésben, ami a cég produktivitására is hatással van. Ezek a félelmek joggal merülhetnek fel a munkáltatóban, azonban érdemes figyelembe venni, hogy a szülési szabadság ideje alatt a munkavállaló olyan készségeket sajátíthatott el, ami hasznos lehet a cég számára. Például a hatékony időmenedzsment, nagyfokú empátia vagy nehéz helyzetekben való helytállás.
További előny, hogy egy visszatérő kollégát már nem kell betanítani, hiszen meglévő tudással és tapasztalattal rendelkezik, ismeri a céget, a munkatársakat. Ha ezekre a készségekre és ismeretekre építkezik a munkáltató, és lehetőséget ad a dolgozó anyának, akkor a vállalat csak profitálhat belőle.
Azokban a pozíciókban, ahol mód van rá, érdemes atipikus foglalkoztatási formát, home office-t biztosítani, ami megkönnyíti a munka-magánélet egyensúlyát a kisgyerekes dolgozóknak. Ezt egyre több munkahely alkalmazza, ami egyben arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy a távollétük után hosszabb távon maradjanak a cégnél. Hiszen itt olyan támogató és segítő hozzáállást tapasztalnak, ami máshol nem garantált.
Mielőtt sztereotípiákra hagyatkoznánk és kihívásokra fókuszálnánk a szülés utáni visszatérő munkavállalókkal kapcsolatban, vegyük figyelembe a körülményeket, a lehetőségeket és az adottságokat. Mérlegeljünk és empátiával, megértéssel a megoldásokra összpontosítsunk. Mert egy visszatérő dolgozó sokszor lelkesen és motiváltan lép újra a munka világába, ami a munkavégzésére is pozitív hatással van.
A HR Teraszon hamarosan élő műsorban cserélünk tapasztalatot a gyermekvállalás utáni visszatérésről. Az online adásra díjmentes a részvétel és a tudástárban visszanézhető. Tudj meg többet itt.
Szerző: Pataki-Magyar Gabriella