Garantált bérminimumról érthetően

2017.04.28.

Written by viktor

A bevezetése óta rengeteg kérdés özönlik a garantált bérminimumról és legalább annyi munkáltató és munkavállaló érdeklődik utána. Ebben a rövid kisokosban mindent meg tudhatsz, amit a garantált bérminimumról tudni kell. 

Kezdjük a legelején. A garantált bérminimumot azért találták ki mert észrevették, hogy a különböző munkakörökben dolgozó emberek javadalmazása egy széles skálán mozoghat, de a valóságban akár minimálbért is kereshetett (esetleg csak papíron). Ezért ezzel a rendelkezéssel elviekben egy képzettséget igénylő munkakörben legalább kijelölnek egy minimális összeghatárt munkakörönként, hogy a munkavállaló garantáltan jobban keressen, ha már olyan munkakört végez.

A hírekből vagy a saját bőrén mindenkinek van valamilyen tapasztalata arról, hogy a megvalósítás hogyan sikerült de itt ebben a bejegyzésben nem is ezzel szeretnék foglalkozni.

A garantált bérminimumot a Munka törvénykönyve emeli kötelezővé ugyanis a 136. paragrafusában az 1. pont kimondja, hogy:

,,Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.”

A kulcsszavak itt a ‘kötelező’ ‘legkisebb’ és a  ‘munkabér’. Ez két dolgot jelenthet. Az egyik, hogy egy adott munkakörhöz nem jár garantált bérminimum, ekkor a minimálbér a legkisebb kötelező fizetés melyet munkaügyesként rögzítened kell a munkaszerződésben. Természetesen, ha az adott munkakör nem igényel szakképesítést attól még lehet magasabb a munkavállaló fizetése de a legkisebb érte járó apanázs az 2017-ben a minimálbér. A minimálbér kormányrendeletét itt olvashatod el. Ennek az összegét szintén kormányrendeletben emelik jogerőre.

A törvényben foglalt legkisebb munkabérekről pedig a 430/ 2016.-os kormányrendelet adja az útmutatót.

A garantál bérminimum alapfeltétele, hogy az adott munkakörhöz szükséges legyen legalább a:

• középfokú iskolai végzettségre

• szakképzettséget igényló munkakörben az ehhez tartozó középfokú szakképesítésre

Ahhoz, hogy a munkaválalló jogosult legyen erre a fenti feltételeken túl neki rendelkeznie kell ezekkel a szakképesítésekkel.

Tehát, ha nincs a munkakörhöz megfelelő képzettsége akkor elvileg nem is végezheti az adott munkát és nem is jogosult a garantált bérminimumra.

A fordítottja is igaz. Hiába van valakinek több szakképesítése is, ha az adott munkakör nem igényli azt. Ebben az esetben sem jár a garantált bérminimum.

A rendelet értelmezéséhez itt a hangsúly a ,,munkakörön” van. A munkakör határozza meg, hogy milyen szakképesítést igényel és mi a hozzá tartozó minimális bér. Sokan a munkakört összetévesztik a feladatokkal, de a munkaköri feladatokat a munkaszerződésben foglalt munkaköri leírás tartalmazza. Vannak olyan munkakörök, ahol ezekben van némi átfedés, de az elég ritka.

Van még egy fontos dolog. Az, hogy milyen szakképzetséget igényel a munkakör azt egyrészt a jogszabályok másrészt a munkáltató határozza meg. Igen, a cég is támaszthat elvárást a munkakört betöltő felé de soha sem kevesebbet, mint amennyit a jogszabályok előírnak. Tehát, ha nálatok egy adott munkakörhöz szükséges a nyelvvizsga de azt nem írják elő akkor azt a munkaszerződésbe belefoglalhatod. Viszont olyat nem tehetsz meg, hogy az ,,agysebész pozíció”-ra kiírod a munaköri leírásban, hogy csak középfokú iskolai végzettség szükséges.

Most felteheted a kérdést, hogy; ,, jó ,jó de akkor honnan tudom meg, hogy az adott munkakörhöz milyen szakképesítésre van szükség?

A válasz elég bonyolult és sokan abba a hibába esnek, hogy csupán a FEOR táblázatra hagyatkoznak. A FEOR csupán iránymutató ezen a téren. Ha speciális munkakörről van szó akkor keresd fel a hozzá tartozó esetleges rendeleteket is.

Összefoglalva a minimálbért vagy a garantált bérminimumot minden esetben a munkakör határozza meg tehát egy munkaszerződés írásánál ennek járj utána először. Ha ez meg van akkor tudod megnézni a hozzá tartozó legkisebb fizetés összegét és a munkavállaló esetén meg kell győződj róla, hogy rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges végzetségekkel. A legkisebb és a minimális pedig ahogy a neve is mondja csak a kötelező minimumot jelenti, tehát nem kell más munkakörbe bejelenteni az illetőt, ha magasabb fizetést adtok neki a cégnél.

Munkaügyi Fórum hírlevél
Iratkozz fel, hogy első kézből értesülj a munkaügyi, HR, adózás, TB és digitalizáció hírekről!
Hírlevél és Általános Szerződési Feltételek*
Adatkezelési tájékoztató (GDPR)*
Ajándék munkaügyi segédanyagok és naptárak a 2024-es évre - Munkaügyi Fórum
Nagyvállalati munkaügyek kezelésére OLM Rendszer - Munkaügyi Fórum blog
Online Munkaidő Nyilvántartó Rendszer Ingyenes START csomag - Munkaügyi Fórum blog