A felsőoktatás és a munkáltatók közötti megfelelő párbeszéd elengedhetetlen a pályakezdő munkavállalók képzése szempontjából. Hiszen lehetőséget kínál arra, hogy a végzett hallgatók egy szakma követelményeihez igazodó tudással és készségekkel rendelkezzenek, ami kulcsfontosságú a sikeres beilleszkedés és fejlődés szempontjából. 

Ebben a cikkben betekintést nyújtunk a HR Terasz 10. adásában elhangzott beszélgetésbe, ahol a pályakezdők képzésének fontosságát, az elvárt kompetenciákat, valamint az elsajátításukat elősegítő lehetőségeket járták körbe.

Az adás moderátora Fata László volt, a témában pedig a gondolatait megosztotta velünk:

• Dr. András Klára – HR és kommunikációs igazgató, Egis Gyógyszergyár Zrt.
• Dr. Kántor Gyöngyi – Cégcsoport HR igazgató, Master Good cégcsoport
• Dr. habil Szabó Szilvia – Üzleti, kommunikációs és turizmus kar, Emberi erőforrás tanácsadó mester képzés szakvezető, főiskolai tanár, Budapesti Metropolitan Egyetem
• Dr. Király Zsolt – egyetemi docens, szakvezető (emberi erőforrások BSc) Budapesti Metropolitan Egyetem

Az adásból megtudhattuk, hogy milyen készségeket várnak el most és a jövőben is a munkáltatók az alkalmazottaktól. Vannak olyan skillek, amiket többen is említenek, amelyek szinte minden munkahelyen nélkülözhetetlenek.

Dr. András Klára, mint HR szakember az értelmes, gondolkodó embert keresi, aki nagyon gyorsan fel tudja venni a fonalat és megtanulni azt, ami a cégnél működik. Majd kiemelte, hogy szerinte nagyon fontos a kíváncsiság képessége, a paradoxonnal való bánásmód, illetve a tanulási agilitás képessége is.

Dr. habil Szabó Szilvia mindamellett, hogy szépen kifejtette az alábbi szükséges kompetenciákat:

• kapcsolatépítési és kommunikációs készség
• alkalmazkodóképesség
• önállóság és együttműködés
• tudás megszerzésére való képesség
• nyitottság
• önismeret

azt is elmondta, hogy:

„Szerintem itt az arányok nem lesz mindegy, hogy mennyi a tudás és mennyi az az attitűd, amit leginkább elvárunk a jövő munkavállalóitól… a tudás az egy pillanatnyi állapot…”

Dr. Kántor Gyöngyi a figyelmet és az alázatot, a tanulási képességet, a digitális kompetenciát és az adatalapú gondolkodást, valamint szintén az alkalmazkodó képességet említette.

Dr. Király Zsolttól pedig megtudhattuk, hogy bár most senki sem láthatja pontosan a jövőt, de szerinte nagyon fontos az önmunka, amivel az eddig említett készségek nagyon szépen elsajátíthatóak.

Tehát, ezért a pályakezdő munkavállalók képzésekor kiemelten fontos, hogy olyan kompetenciákat fejlesszenek, ami nem csak az egyes pozíciók betöltéséhez kell, de hosszú távon hozzájárul szakmai fejlődésükhöz és munkahelyi sikereikhez.

A szükséges készségek elsajátításához, a hallgatók munkaerőpiacra való felkészítéséhez nem elég már csak a felsőoktatás, hiszen ahogy Dr. Király Zsolttól megtudhattuk:

… egy egyetem a világon nem képes erre felkészíteni a hallgatókat önállóan, egyszerűen annyira turbulens és gyors változás van…”

Tehát, ahogy ő is fogalmazott a munkaerőpiaci szereplőknek és az oktatási intézményeknek együtt kell működniük a munkavállalók képzése során, hogy a hallgatók valódi szakemberekkel találkozzanak, ismerjék meg, mi foglalkoztatja őket, mik a trendek.

Illetve azért is tartja ezt nagyon fontosnak, mert:

„A mesterséges intelligencia olyan szinten átszabja a munkaköröket, sőt szerintem magát a munka világát, sőt a munka fogalmát, hogy egyszerűen ezt egyedül az oktatási intézmények és egyedül piaci szereplők nem lesznek képesek zökkenőmentesen kezelni, hanem összekapaszkodva, összefogva.”

Dr. Kántor Gyöngyi is úgy gondolja, hogy a pályakezdő munkavállalók képzése már más szemléletet kíván, a kihívásokhoz mindenkinek változnia kell, amihez nem elég az egyetem, nem elég a HR, kellenek a vezetők is.

Dr. habil Szabó Szilvia összegezve az elhangzottakat úgy gondolja, hogy egy edukációs ökoszisztémába kell gondolkodni, amibe a felsőoktatáson és a munkaadókon túl a hallgatóknak is fontos szerepe van. Mert szerinte „ez egy többszereplős játék.”

Tehát, ahogy az adásban hallhattuk a két szektor együttműködése, sőt a hallgatók is kulcsfontosságúak a szükséges kompetenciák elsajátításában. Hiszen a felsőoktatásban megszerzett elméleti tudás és gyakorlati készségek átültetése a valós munkakörnyezetbe gyakran komplex feladat, amely megfelelő támogatást és irányítást igényel. Ebben a kontextusban a munkáltatók tudása és tapasztalatai, valamint az aktuális piaci igények is rendkívül értékesek lehetnek a felsőoktatási intézmények számára. Az ilyen együttműködés lehetőséget teremt a gyakorlati oktatási programok fejlesztésére, a releváns szakmai ismeretek átadására és az ipari követelményekhez való alkalmazkodásra, amelyek hozzájárulhatnak a pályakezdők hatékonyabb és sikeresebb beilleszkedéséhez a munkaerőpiacra.

Nézd vissza az adást és hallgasd meg, milyen érdekességeket mondtak még a vendégek a témát érintően. Itt tudod megtekinteni.

Szerző: Pataki-Magyar Gabriella