A fenntarthatósági követelményeknek megfelelni nem könnyű feladat. A vállalatok nemcsak, hogy szembesülnek az ESG kihívásokkal, de komoly változtatásokat is eszközölniük kell. Míg a gyártó cég esetében a környezeti hatások csökkentése lehet a legnagyobb kihívás, addig a szolgáltató szektorban a társadalmi felelősségvállalás, az átláthatóság és az etikus működés kap fontos szerepet.
De mit mondanak erről a HR Terasz 20. adásának a vendégei? Milyen meglátásokat és tapasztalatokat osztottak meg Fata László moderátorral Márta Irén (BCSDH, ügyvezető igazgató), Varga Anna (Bay Zoltán Kutatóközpont, HR vezető) és Urbán Anita (Güntner, HR igazgató)?
Az ESG törvény bevezetésével a vállalatoknak most már nem önkéntes alapon kell jelentést készíteniük a fenntarthatóságukról, ahogy korábban, hanem kötelező jelleggel. Hiszen a törvényi szabályozásnak megfelelően a cégek teljesítménye már nemcsak a gazdasági eredményeiket fogja jelenteni, hanem a környezetre, a társadalomra gyakorolt hatásait, és a felelős vállalatirányítási működésüket.
Tudtuk meg mindezt már a beszélgetés legelején Márta Iréntől, aki azt is kifejtette, hogy mely cégek kötelezettek a jelentéstételre.
Miért fontos az ESG a cégek számára?
Mielőtt rátérnénk az ESG kihívásokra, nézzük meg mit mondtak az adás vendégei a fenntarthatóság előnyeiről. Vajon miért éri meg ezt integrálni a cégek mindennapi működésébe?
Varga Anna szerint a fenntarthatóságnak a social, vagyis a társadalmi pillére sokkal jobb teljesítményt eredményez. Azok a cégek, akik az S-re nagy hangsúlyt fektetnek, jobb pénzügyi helyzetet, alacsonyabb fluktuációt és nagyobb munkavállalói elégedettséget realizálhatnak.
Urbán Anita elmondása alapján azért nagyon lényeges a fenntarthatósággal foglalkozni, mert ma már a fiatal generációnál is egyértelműen fontossá vált, és munkakeresés során is azokat a cégeket részesítik előnyben, akik valamilyen lépéseket tesznek ennek kapcsán.
Márta Irén pedig úgy véli, azért éri meg a vállalatoknak az ESG-vel foglalkozni, mert:
- versenyelőnyt ad
- növeli a cég értékét
- növeli a részvény értékét
- reziliensebbé, alkalmazkodóképesebbé válik a vállalat
- és sokat jelent a munkaerőmegtartásban is.
Természetesen az ESG-nek is megvannak a maga megpróbáltatásai, amivel a cégeknek szembesülniük kell, főleg a kezdeti időszakban.
Milyen ESG kihívások merülhetnek fel a vállalatok életében?
A környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek való megfelelés sokrétű és összetett feladat elé állítja a szervezeteket, főleg, hogy akár a működésük megváltoztatását is igényelheti mindez.
A környezeti kihívások közé tartozik a szénlábnyom csökkentése, az energiahatékonyság növelése és a hulladékgazdálkodás fejlesztése. Társadalmi szempontból a sokszínűséget, a biztonságos munkakörülményeket és a közösség iránti felelősségvállalást kell biztosítani, míg irányítási téren az átlátható és etikus működés kialakítása, a megfelelő kockázatkezelés és a jogszabályi megfelelés jelenthet kihívást.
Varga Anna úgy gondolja, hogy nem szabad megállni annál, hogy az ESG csak egy papír, amit le kell tudni. Ne csak egy jelentést lássunk benne, mert ez nem jó irány. Szükség van az első számú vezetők és középvezetők erős elköteleződésére az ESG felé.
„…azok, akik kevésbé humán beállítottságúak, látni, hogy még mindig ott van bennük a kérdés, hogy mi ennek a haszna? Mi lesz ennek az értéke, a hozzáadott értéke céges szinten? Nem feltétlenül mérhető rögtön számokban, nem kimutatható profitábilisan, akkor, hogy is van ez, miért csináljuk? Miért áldozzunk rá időt, pénzt, energiát? Tehát, hogy én igazán kihívásnak az elköteleződést és ennek a fenntartását látom vezetői szinten…”
Annával Urbán Anita is egyetértett. Szerinte is fontos kihívás, hogy az emberekben és a vezetőkben megvan-e az a tudás, ami szükséges az ESG-hez. Meg tudják-e kapni azt a támogatást, hogy értsék a fenntarthatóság értékét és hasznát?
Termelő cég szempontjából megközelítve Anita azt is elmondta, hogy lényeges, hogy ne csak az E (környezeti) lábra koncentráljunk, hanem nézzük együtt a teljes képet.
Márta Irén viszont az ESG kihívások tekintetében arra világított rá, hogy:
„Ez nem csak a HR feladata, és nem csak a környezetvédelmi vezető vagy EHS vezető feladata. Az egész cég működésébe be kell, hogy épüljön, és minden részlegről kell, hogy legyen legalább egy ember, aki magáénak érzi és ebben a munkában részt vesz.”
Továbbá azt is elmondta, hogy azért mert kötelező jelentéstétel van, attól még nem szabad megrekedni az adatok mérésénél. A cél a fejlődés! De vajon honnan tudunk erre erőforrást teremteni?
És milyen különbségek vannak a különböző vállalati szektorok között az ESG-t tekintve? A HR mely területein jelenik meg a fenntarthatóság? Mit tehet a HR ezzel kapcsolatban? Ha visszanézed, az adásban ezekre a kérdésekre is választ kapsz, ezért semmiképp se hagyd ki. A műsor elérhető díjmentesen itt.
