Ha béremelésről van szó, alkalmazottként egyből felcsillanhat a szemünk a hír hallatán, de munkáltatóként már kevésbé őszinte a mosolyunk. Ugyanis a tény az, hogy az államilag meghatározott magasabb fizetés magasabb járulékot is jelent. De magasabb árakat is jelenthet? Biztos, hogy minden esetben jó a minimálbér emelése?

Bármilyen bérmódosításról legyen szó – emelésről vagy csökkenésről – az komoly hatással van a cégek és az ott dolgozók mindennapjaira, mert meghatározza a vállalatok foglalkoztatási arányát és a munkavállalók életszínvonalát is. Míg egy béremelés során a munkáltatók azzal a kihívással szembesülnek, hogy hogyan fogják kitermelni az alkalmazotti béreket és hogyan tartják fönn a vállalkozásukat, addig a dolgozókat az izgatja, hogy a munkájukért megfelelő bérezést kapjanak, ami fedezi a megélhetésüket.

A minimálbér emelése papírforma szerint több bevételt jelent egy háztartás számára, azonban a bér valós értékét a reálbér mutatja meg. Ezért nem árt megvizsgálni, hogy a fizetések növekedése valóban kedvező-e a dolgozóknak vagy csak látszólag járnak jól vele?

A reálbér a munkabért valóságos nagyságában mutatja meg. Vagyis szemlélteti azt, hogy egy adott bér jelenleg többet vagy kevesebbet ér-e az előző évhez képest.

A reálbér a munkabérnek a vásárlóértékét fejezi ki, amely a termékeknek és szolgáltatásoknak azon mennyiségét jelenti, amit a bérből meg tudunk vásárolni.

A reálbér 3 féleképpen alakulhat:

Munkavállalói szempontból egyértelműen az a legelőnyösebb, ha a reálbér növekszik. Hiszen ezáltal az emberek egy magasabb életszínvonalon élhetnek. Hogy ez hogyan néz ki számszerűsítve, azt a vásárlóerő-paritás mutatja meg. Ezzel megtudhatjuk, hogy más országokhoz képest milyen minőségben tudjuk alakítani a mindennapjainkat.

Vásárló –  Forrás Pexel

Egy olyan számítási módszer, amely egy alternatív árfolyamot határoz meg két valuta között. Azt fejezi ki, hogy egy adott valutával (pl. forint) mennyi terméket és szolgáltatást lehet megvásárolni egy másik valutához (pl. euró) képest. A számításnál figyelembe kell venni az adott két országban eltérő árakat. A vásárlóerő-paritást rendszerint az életszínvonal összehasonlítására használják.

Másszóval a GDP-nek egy főre vetített értékét határozzák meg ezzel, amelynek alapját a dollár adja meg. Minél magasabb ez az érték, annál magasabb az adott országban élők életszínvonala.

Egyértelmű, hogy a magasabb bér több kiadást jelent egy vállalkozás számára. Ha több a fizetés, több a járulék is. Itt az a kérdés, hogy a megnövekedett költségeket a munkáltató képes-e kitermelni és kifizetni az alkalmazottainak és az államnak vagy más megoldásokhoz kell folyamodnia?

Egy jelentősebb béremelés rendkívül meg tudja viselni a kis- és közép vállalkozásokat. Hiszen nem tudnak olyan nagy volumenben termelni, nem jellemző rájuk a legfejlettebb technológiák alkalmazása és a mérethatékonyság is jóval elmarad egy multinacionális vállalathoz képest.

Éppen ezért a kkv-k béremelés esetén általában a következő megoldásokkal élnek:

• a béremelés mértékéhez képest arányosan megnövelik a termékek/szolgáltatások árát
• az emeléssel járó többlet bért „borítékban” fizetik ki
• csökkentik vagy teljesen leépítik a munkavállalói létszámot
  megszüntetik tevékenységüket.

Amennyiben a kkv-k nem tudják önerőből finanszírozni a dolgozók bérét és az azzal járó járulékokat, úgy további megoldást jelentene, ha az állam csökkentené az adóterheket, ezáltal mérséklődnének a kiadások is. Más esetben segítséget nyújthat, ha a vállalkozások igénybe vesznek erre vonatkozó állami támogatásokat, ami egy ideig optimális helyzetet teremt.

A kis- és közép vállalkozásokkal szemben a nagy vállalatokat vagy a multinacionális cégeket viszonylag kevésbé visel meg egy béremelés. Mivel ők alapjában véve jóval többet termelnek, ami teljes mértékben fedezni tudja a megnövekedett költségeket.

(Azonban az is igaz, hogy a bérek emelkedésével egyfajta tisztulási folyamat is megindul, hiszen csak azok a vállalkozások maradnak talpon, akik ezt a fajta változást képesek kezelni és a felszabaduló források eloszlanak a piacon, emelve annak termelékenységét.)

A megemelkedett kiadások hatására bekövetkező elbocsátások nagy mértékben megnövelik a munkanélküliségi rátát. Hiszen a felszabadult munkaerő nem tud azonnal új állást találni, így az álláskeresők létszámát erősítik. A leépítéseket nagymértékben befolyásolja az is, hogy a vállalkozás az ország mely részén helyezkednek el. Ugyanis nyugati, közép és keleti országrészekben komoly gazdaságbeli különbségek vannak.

A területi egyenlőtlenségek miatt, minél erősebb a gazdaság, a kkv-knak annál nagyobb esélyük van a túlélésre, ezáltal a dolgozók megtartására is.

A nagyfokú béremelés hatására kialakulhat az ár-bér spirál, amely egy ördögi körbe taszítja a vállalkozásokat:

Az árszínvonal növekedést pedig bér növekedéssel akarják kompenzálni és minden kezdődik elölről.

Fontos a fokozatosság megteremtése, hogy ez a körforgás ne következen be. Ellenkező esetben inflációt eredményezhet. Ami befolyásolja az emelésről szóló döntéseket, hiszen az infláció azáltal, hogy a pénz értéke romlik, drágulást von maga után.

Ezért is van az, hogy a gyakorlatban mikor bérrel kapcsolatos tárgyalások kezdődnek, nem egyszerre, hanem több lépcsőben történik meg az emelés. Jó példa erre az év elején elkezdődött béregyeztetések több munkaerő piaci szegmensben. A GDP növekedésétől tették függővé a növelés mértékét, mely a KSH adatai alapján meg is történt. A 2021-es I. negyedév adatai szerint 2%-os GDP növekedést ért el az ország az előző negyedévhez képest. Így valószínűsíthető, hogy a következő őszi tárgyalások újabb fizetés emeléseket eredményezhetnek.

Egy jelentősebb bérmódosítás nem minden esetben ideális sem a cégek, sem a dolgozók számára. Nem minden fekete vagy fehér, ahogy a papíron szerepel. Szükséges a számok mögé nézni, hogy valós képet kapjunk a változtatások igazi hatásáról.

Szerző: Pataki-Magyar Gabriella