A munkaügyi hatóságok 2023-ban 2.526 munkáltatót ellenőrzött és az esetek 73%-ban munkaügyi jogsértést tártak fel, amely 10.161 fő munkavállalót érintett. Olvasd el bejegyzésünket, hogy lásd mire kell figyelned a munkaügyek során.

A NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztálya által készített statisztikája alapján az ellenőrzés alá vont foglalkoztatók által elkövetett szabálytalanságok egy része olyan súlyos szabályszegésnek minősült, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság összesen 542 db munkaügyi bírságot szabott ki.

410 esetben kötelezés intézkedéssel járó figyelmeztetés határozat, míg 1 031 esetben „szabálytalanságot megállapító” figyelmeztetés határozat került kiadmányozásra.

Harmadik országbeli munkavállalók szabálytalan foglalkoztatása miatt 10 alkalommal volt indokolt munkaügyi bírságot kiszabni.

Grafikon forrása: Az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

A legjellemzőbb szabálytalanságok, ami miatt a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljár:

• jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony) bejelentésének elmulasztása, illetve munkaszerződés nélküli foglalkoztatás;
• munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás teljes hiánya);
• munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése (munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megsértése, napi/heti munkaidővel és munkaközi szünettel kapcsolatos jogsértések);
• garantált bérminimumra, illetve minimálbérre vonatkozó rendelkezések megszegése;
• pótlékokra (éjszakai, rendkívüli, munkaszüneti napon történő munkavégzés, műszakpótlék) vonatkozó szabályok megsértése;
• egyéb jogsértések (szabadsággal kapcsolatos jogsértések; a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiadásának elmulasztása)

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a 2023. évi országos hatósági ellenőrzési terv szerint 2023. április 3. – április 21. között lefolytatta a szabadsággal kapcsolatos szabályok célvizsgálatát, amelynek fő célja a szabadsággal kapcsolatos szabályok ellenőrzése volt.

A célvizsgálat 744 vállalkozás – 3461 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 77 %-nál (575 db) tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 58%-át (2 011 fő) érintő valamilyen munkaügyi jogsértést.

Kevésbé volt meghatározó a feketefoglalkoztatás, az ellenőrzésbe vont 3461 munkavállaló 5,43 %-nak (188 munkavállaló) volt rendezetlen a jogviszonya.

A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok – amik a célvizsgálat tárgyát képezték – az intézkedések 20 %-át tették ki, melyek a jogsértések közül a legnagyobb munkavállalói érintettséget (32 %, 813 fő) adták.

Grafikon forrása: Az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

A munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok miatt nagyszámú intézkedést (23 %) foganatosított a hatóság, amely magasabb munkavállalói létszámot is érintett (22 %, 560 fő). Ezek döntő többsége a munkaidő-beosztásokkal kapcsolatos szabálytalanság volt.

A nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) szintén nagyobb számban fordult elő. Az intézkedések 30 %-át ezek a jogsértések adták és a második legnagyobb munkavállalói érintettséget (766 fő) vonták maguk után. A munkáltatók a munkaidő-nyilvántartást több esetben tudatosan nem vezetik, amivel további munkaügyi jogsértéseket (pl.: a munkaidővel és a pótlékfizetéssel kapcsolatos előírások) fedhetnek el. A hiányos munkaidő-nyilvántartás vezetésének oka általában a nyilvántartás vezetésével megbízott munkavállalók figyelmetlensége volt.

A pihenőidővel, rendkívüli munkaidővel, munkabérrel és egyéb jogsértéssel (pl.: jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiadása) kapcsolatos szabálytalanságok az intézkedések mindössze 14 %-át tették ki, melyek a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 9 %-át (246 fő) adták. Ez az alacsony szám az fentebb említett munkaidő-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos visszaélésekre vezethető vissza, mert e nélkül rendkívül nehéz ellenőrizni a munkavállalók szabályos foglalkoztatását.

Grafikon forrása: Az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

A szabadsággal kapcsolatos szabályok célvizsgálata az alábbi tapasztalatokkal zárult:

• A célvizsgálat 744 vállalkozás – 3461 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 77 %-nál (575 db) tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 58%-át (2 011 fő) érintő valamilyen munkaügyi jogsértést.
• A célvizsgálat tárgyát képező szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok az intézkedések 20 %-át tették ki, melyek a jogsértések közül a legnagyobb munkavállalói érintettséget (32 %, 813 fő) adták.
• A szabadságra vonatkozó szabályok megszegése az a fajta munkajogi jogsértés, amelynek megállapítása a helyszíni ellenőrzés során a tanúk nyilatkozata nélkül sok nehézséget okoz. Emiatt a szabálytalanságok bizonyítása is nehezebb, mivel a munkáltató általában a szabályosan kiadott szabadságok listáját, a munkavállalók által aláírt nyilvántartást nyújtja be.
• Vagyonvédelemben gyakori, hogy a nyilvántartás alapján kiírják a szabadságot, a bérlapon megjelenik havonta 2-3 nap kivett szabadság, azonban a munkavállaló a valóságban egyáltalán nem volt szabadságon.
• A szabadság kiadásának megszegésével kapcsolatos jogsértések (a munkáltató az esedékesség évében nem adta ki a szabadságot a munkavállalónak, a munkáltató a törvény előírásainak megfelelően nem biztosított a munkavállalónak naptári évben egy alkalommal, legalább tizennégy nap egybefüggő mentesülést a munkavégzés alól, a munkáltató a munkaviszony fennállása óta egyáltalán nem adott ki szabadságot a munkavállalónak) érintették a legtöbb munkavállalót.
• A szabadság kiadásának nyilvántartására vonatkozó szabályok megsértésével is gyakrabban találkozott a hatóság.
• Elmondható, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók jellemzően tisztában voltak az évi rendes- és pótszabadságok (életkor szerinti pótszabadság, fiatal munkavállalónak járó pótszabadság stb.) mértékével, a munkáltatók többsége azokat helyesen állapította meg.
• Pozitív tapasztalat, hogy a világjárvány, valamint az energiaválság nyomán fellépő takarékosság rámutatott arra, hogy munkaátszervezéssel egyszerre több probléma is orvosolható.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2023. június 26. és július 14. között lefolytatta a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzést. Ezt a célzott vizsgálatot a kormányhivatalok az ellenőrzési tapasztalataik alapján az utóbbi években minden nyáron megtartják.

Az akcióellenőrzésnek nem volt kiemelt ágazata, ugyanis a hatóság minden nemzetgazdasági ágazatból kiválasztott foglalkoztatókat. A nyári időszak miatt azonban az építőiparra (pl: óvoda, általános iskola, kereskedelmi üzletlánc, építési területei, épületbontás) és a vendéglátásra (pl.: étterem, cukrászda, kávézó, kocsma, büfé, mozgóbüfé) jelentős hangsúly helyeződött, de a szezonalitástól kevésbé függő kereskedelem területén is (pl.: zöldség-gyümölcs nagykereskedelem, bazáráru üzlet, ruházati bolt, állatkereskedés) nagyarányú ellenőrzést tartottak. Helyszíni ellenőrzést tartottak továbbá strandokon (pl.: lángosos, pizzéria), mezőgazdasági területeken (pl.: dinnyeföld, fakitermelés, szőlőültetvény) és feldolgozóipari létesítményeknél (pl.: pékség, fémmegmunkáló üzem, bútorgyártó üzem, betonüzem, textilüzem).

Az akcióellenőrzés 852 vállalkozás – 2818 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 73 %-nál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 56%-át (1 585 fő) érintő valamilyen munkaügyi jogsértést.

A „nyári” szezonra tekintettel az akcióellenőrzések hagyományosan a feketefoglalkoztatás visszaszorítására törekednek, mivel ilyenkor a legaktívabb az építőipar, továbbá rengeteg az időszakos munkahely, ahol fokozottan jelen van ez a szabálytalanság.

Az ellenőrzésbe vont 2818 munkavállaló 25,8 %-át (727 munkavállaló) foglalkoztatták feketén. Ez az adat jelentősen alacsonyabb a 2022. éves adatokhoz képest, amikor az ellenőrzött munkavállalók 30,42 %-át érintette a feketefoglalkoztatás valamelyik formája.

A korábbi évekhez viszonyítva jelentős mérséklődés figyelhető meg a feketén foglalkoztatott munkavállalók arányait látva.

A munkaviszonyban foglalkoztatottak bejelentésének elmulasztása a leggyakoribb előfordulási forma, emellett jelentős az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók bejelentésének elmulasztása is. A feketefoglalkoztatás több mint 90 %-a a bejelentés elmulasztásával valósult meg az akcióellenőrzés során.

A feketefoglalkoztatás másik típusa, amikor a munkaszerződéseket a munkába állást követően foglalják írásba, vagy írásba foglalt munkaszerződést egyáltalán nem kötnek. Ennek oka a munkáltató székhelye/telephelye és a munkavégzési hely között meglévő földrajzi távolság, illetve a munkáltatók gondatlansága, azaz nem fordítanak kellő figyelmet a jogviszony létesítésére.

Grafikon forrása: Az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

Munkabérrel kapcsolatos szabályok érvényesülése az elmúlt években pozitív irányba mozdult el. Ez a tény 2023. évi nyári akcióellenőrzésen is igazolódott, amely során összesen 62 munkavállalót érintett munkabérrel kapcsolatos szabálytalanság.

2023-ban tovább emelkedett a kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum mértéke, ezért a hatóság fokozottan ellenőrizte a béremelések gyakorlati megvalósulását, ám a szabálytalanság mindössze 2 munkavállalót érintett, ami alátámasztja az elmúlt évek tapasztalatát, hogy a szabálytalanság továbbra sem fordult elő tömegesen.

A munkáltatók a garantált bérminimumra vonatkozó jogszabályt ismerik és alkalmazzák. Elmondások alapján a problémát az jelenti, hogy vannak olyan munkakörök, amelyekkel kapcsolatban jogszabály nem ír elő végzettségi kritériumot, vagy nem tudják a munkáltatók, hogy van-e jogszabályi előírás adott munkakörre, és ha van, akkor azt melyik jogszabály rendezi. Általában a garantált bérminimum összegét, illetve a minimálbér összegét rögzítik a felek a munkaszerződésekben, azonban a munkavállalók ezeknél az összegeknél többet keresnek, de ez a különbözet már adózatlanul vándorol a dolgozók zsebébe.

• A három ellenőrzéssorozat során a vizsgálatok alá vont 2 526 munkáltató 73%-ánál tártak fel a hatóság munkatársai valamilyen munkaügyi jogsértést, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (10 161 fő) 57 %-át érintették.

• A szabadságra vonatkozó szabályok betartására irányuló célvizsgálat 744 vállalkozás – 3461 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta felül. Az ellenőrzések a munkáltatók 77 %-nál (575 db) tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 58%-át (2 011 fő) érintő valamilyen munkaügyi jogsértést.

• A nyári akcióellenőrzés 852 vállalkozás – 2 818 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 73 %-nál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 56%-át (1 585 fő) érintő valamilyen munkaügyi jogsértést.

• A mezőgazdaságot és a feldolgozóipar egy részét érintő célvizsgálat során összesen 930 vállalkozás, 3 882 munkavállalóját érintő foglalkoztatási gyakorlatának a vizsgálata történt. Az ellenőrzések a munkáltatók 71 %-ánál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 55%-ának sérelmére elkövetett valamilyen munkaügyi jogsértést. A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati nemzetgazdasági ágban az ellenőrzéssel érintett munkavállalók 12,7 %-át foglalkoztatták feketén. Az élelmiszer és italgyártás ágazataiban a feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva 4,3 % volt.

• A társhatóságokkal való közös együttműködésekben számottevő változás nem figyelhető meg. A hatóságok között hosszú ideje kialakult szakmai együttműködésre épülő hatékony, gyors és szakszerű közös ellenőrzések valósulnak meg. 2023-ban is magas volt a rendőrséggel és a munkavédelmi hatósággal közösen lefolytatott ellenőrzések száma.

• A társhatóságokkal való több éves együttműködés pozitív tapasztalatai továbbra is alátámasztják a közös ellenőrzések létjogosultságát.

• Saját kezdeményezésű ellenőrzéseken a hatóság országosan összesen 823 munkáltató foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta meg és 70,8%-nál tárt fel munkaügyi jogsértést. Az ellenőrzött 2 494 munkavállaló 63,6 %-a volt érintve munkaügyi szabálytalansággal.

A Munkaügyi Fórumnál kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy a munkaügyi és HR adminisztrációs feladataidat a jogszabályoknak megfelelően tudd elvégezni, ezért szeretnénk a figyelmedbe ajánlani az OLM Rendszert, amely jogszabálysértés vizsgálat funkcióval van ellátva. Olyan mintha a munkaidő nyilvántartást egy szakjogász tekintené át.

Forrás