Az egyre gyakrabban felmerülő probléma, hogy dolgozó úgy érzi, munkahelye negatív hatással van rá. A mentális egészség fontossága világszerte nő. A bizonytalan munkafeltételek fokozzák a stresszt és depressziót a munkahelyeken. Mit tehetünk azért, hogy javítsuk a munkavállalók pszichológiai jóllétét és csökkentsük a kockázatokat? Ebben a szellemben tekintjük át a problémákat, valamint az EU intézkedéseit. 

Az ENSZ 2030-ig tartó menetrendjében szerepel, hogy a munkavállalói jogok védelme és a biztonságos munkakörnyezet előmozdítása mindenkinek alapvető feltétel legyen. Erre a spanyol uniós elnökség is hangsúlyt helyez a mentális egészség megerősítésére. Yolanda Díaz Perez, Spanyolország megbízott munkaügyi és a szociális gazdaságért felelős minisztere szerint a bizonytalan munkafeltételek elleni küzdelem a munkahelyi pszichoszociális kockázatok leghatékonyabb ellenszere lehet. A pszichológiai jóllét aktív előmozdítása és a mentális egészség fontosságának elismerése lépés lehet a jobb munkakörülmények felé.

Az Európai Unió Tanácsa is felismerte a bizonytalan foglalkoztatás mentális egészségre gyakorolt hatását, és az első alkalommal foglalkozott a mentális egészség és a foglalkoztatás összefüggéseivel. A 2022-es adatok alapján az EU-ban a munkavállalók 27 százaléka számolt be stresszről, depresszióról és szorongásról, amit a COVID-19 járvány is súlyosbított.

A munka és a mentális egészség között szoros kapcsolat van. A mentális egészség meghatározza a munkaképességet és a termelékenységet, ugyanakkor a munkahelyi pszichoszociális kockázatok negatívan befolyásolhatják a mentális egészséget. A bizonytalan foglalkoztatás, ideértve a rosszul fizetett és védetlen munkát is, olyan zavarokhoz vezethet, mint a szorongás és a depresszió.

Ebből kiindulva a Európai Unió Tanács javasolja, hogy a tagállamok:

• Tegyenek lépéseket a minőségi foglalkoztatás előmozdítására a bizonytalanság csökkentése érdekében.
• Erősítsék meg a munkahelyi mentális egészség megőrzését célzó állami rendszereket.
• Támogassák a munkahelyi mentális egészséggel kapcsolatos kutatást.
• Támogassák a mentális egészségügyi problémákkal küzdő munkavállalók felvételét és visszailleszkedését.
• Támogassák az önálló vállalkozókat és a kis- és középvállalkozásokat a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésében.

Ezenkívül a Tanács azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy:

• Dolgozzon ki egy hatékony munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelésére irányuló politikát.
• Vegye figyelembe megelőző intézkedésként a lecsatlakozáshoz való jogot.
• Ösztönözze a munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelésére irányuló nemzeti kezdeményezések koordinációját.

A szociális partnerek is szerepet kapnak a folyamatban, hiszen a munkafeltételek javítását célzó szociális párbeszéd segíthet felhívni a figyelmet a pszichológiai jóllét fontosságára. Összességében a munka és a mentális egészség közötti kapcsolat egyre fontosabb téma, amelyre kormányzati, uniós és szakmai szinten is megfelelő figyelmet kell fordítani a munkavállalók és a társadalom egésze javára.

Forrás