A Kormány 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelete
az extraprofit adókról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről
és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére,
a 30. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az államháztartás egyensúlyát megőrző különadók

1. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi
vállalkozás a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás
útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2) Az e § szerinti különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves
beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel.
(3) A különadó mértéke
a) 2022-ben 10 százalék,
b) 2023-ban 8 százalék.
(4) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig külön
nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlő
részletben megfizeti.
(5) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2023. adóévre vonatkozó különadót 2023. június 10-ig külön nyomtatványon
megállapítja, és az adókötelezettséget 2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig három
egyenlő részletben megfizeti.
(6) A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő hitelintézet, pénzügyi vállalkozás
az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig
teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
(7) E § rendelkezéseit a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő,
2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.
(8) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról
szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(9) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.

2. § (1) A kőolajtermék-előállító a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a (2)–(11) bekezdésben foglaltak szerinti különadó
önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.
(2) A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj (3) bekezdés szerint meghatározott világpiaci
árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért
mennyiségének a szorzata.
(3) E § alkalmazásában a kőolaj világpiaci árkülönbözete a Platts Crude Oil Marketwire Brent (Platts Dated
Brent-PCAAS0) tárgyhónapra vonatkozó napi jegyzései Mid értékeinek (amerikai dollár/hordó) számtani átlaga
és az Orosz Föderációból származó nyersolaj tárgyhavi hordónkénti beszerzési árainak számtani átlaga közötti
különbség, ha az pozitív, azzal, hogy a kőolajtermék-előállító az adókötelezettség megállapításakor a Magyar
Nemzeti Bank hivatalos, tárgyhavi átlagos amerikai dollár árfolyamát alkalmazza.
(4) A beszerzési ár a számla szerinti, amerikai dollárban meghatározott beszerzési ár, amely további beszerzéshez
kapcsolódó költségekkel nem csökkenthető.
(5) A különadó mértéke 25 százalék.
(6) A kőolajtermék-előállító az e § szerinti különadó kötelezettséget – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – havonta,
a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített
nyomtatványon, és fizeti meg.
(7) E § rendelkezéseit a kőolajtermék-előállító első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő,
2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.
(8) A kőolajtermék-előállító a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak egyes hónapjaira fizetendő különadót
2022. szeptember 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(9) A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő kőolajtermék-előállító
az e § szerinti kötelezettségét a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak
teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
(10) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról
szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(11) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

3. § (1) A (2)–(10) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és

megfizetésére kötelezett – a 0,5 MW beépített teljesítőképességet meg nem haladó teljesítőképességű erőmű
termelője kivételével –
a) a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint
a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁT rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő,
b) a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról
szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: METÁR rendelet) hatálya alá tartozó kötelező
átvételre jogosult termelő, és
c) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő,
ha a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, a prémium támogatás vagy a zöld prémium típusú támogatás
igénybevételéhez szükséges szerződése a 2022. vagy a 2023. adóévben megszűnik, vagy ha a 2022. vagy a 2023.
adóévben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, prémium
támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést.
(2) Mentes az e § szerinti kötelezettség alól az (1) bekezdés szerinti termelő a szilárd biomassza felhasználásával termelt
villamos energia tekintetében.
(3) Az e § szerinti különadó alapja
a) a KÁT rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult, a befogadóval mérlegkör tagsági vagy
prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a kötelező átvételre jogosult termelő
által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és
a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a Magyar Energetikai
és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan
alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege;
b) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult, a befogadóval mérlegkör tagsági vagy
prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a kötelező átvételre jogosult termelő
által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel
és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a Hivatal által
megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával
csökkentett pozitív összege;
c) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult, a befogadó üzletszabályzata
szerinti, a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződéssel nem rendelkező termelő
esetében a zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő által kötött villamosenergia-kereskedelmi
szerződésben meghatározott értékesítési árnak a tárgyévre vonatkozó támogatott árral csökkentett pozitív
összegének és a termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia
mennyiségének szorzata.
Az a) és b) pontban a termelő számára a Hivatal végleges határozatában megállapított jogosultság szerinti árat kell
alkalmazni.
(4) Az e § szerinti különadó mértéke 65 százalék.
(5) Az (1) bekezdés szerinti termelő az e § szerinti különadó kötelezettséget – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel –
havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megállapítja, az állami adóhatóság által rendszeresített
nyomtatványon bevallja és megfizeti.
(6) E § rendelkezéseit az (1) bekezdés szerinti termelő első alkalommal a mérlegkör tagsági, a prémium támogatási
vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződés megszűnése napját követő nap vagy
– abban az esetben, ha a termelő a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a mérlegkör tagsági, prémium
támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést – a kereskedelmi
üzem megkezdésének napját magában foglaló teljes adóévére, de legkorábban 2022-ben kezdődő, utoljára
a 2023. december 31. napját magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.
(7) Az (1) bekezdés szerinti termelő a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak egyes hónapjaira az e § szerint
fizetendő különadót 2022. szeptember 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(8) A megszűnő vagy az e § szerinti különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő, az (1) bekezdés
szerinti termelő az e § szerinti kötelezettségét a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti,
ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
(9) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról
szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(10) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

4. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti befektetési vállalkozás (a továbbiakban:
befektetési vállalkozás), továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
szerinti hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) a Bszt. 6. § a)–c) pontjában meghatározott KELER Központi Értéktár
Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla
vagy saját számla javára történő vétele után a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás
útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.
(2) A tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal,
hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett,
a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(3) Az e § szerinti tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint.
(4) Az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik.
(5) Mentes az e § szerinti kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar
Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
(6) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési
napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon
1000 forintra kerekítve vallja be és fizeti meg.
(7) E § rendelkezéseit első alkalommal a 2022. szeptember 20. napjáig esedékes tranzakciós illetékfizetési
kötelezettségre kell alkalmazni.
(8) Az e § szerinti tranzakciós illeték adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási
rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(9) Az e § szerinti tranzakciós illetékből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

2. A légitársaságok hozzájárulása

5. § (1) Hozzájárulás-köteles a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi
személyszállítási tevékenység.
(2) A hozzájárulás fizetésére kötelezett az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet.
(3) A hozzájárulás alapja az (1) bekezdés szerinti légi személyszállítási tevékenység keretében, a (2) bekezdés szerinti
földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzit
utasokat kivéve.
(4) A hozzájárulás mértéke
a) ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina,
az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség,
a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült
Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna
és az Európai Unió területén található, utasonként 3900 forint,
b) az a) pontban meghatározottakon kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként 9750 forint.
(5) A hozzájárulást azon induló utasok száma után kell az önadózás szabályai szerint megállapítani és a (7) bekezdés
szerint bevallani, akik esetében az indulás időpontja a (7) bekezdés szerinti bevallási időszakra esik.
(6) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás alapjának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet.
(7) A hozzájárulás fizetésére kötelezett bevallási kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 20. napjáig teljesíti az állami
adó- és vámhatóság e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványán.
(8) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig fizeti meg.
(9) A hozzájárulással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el. Az e §-ban
nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(10) A hozzájárulásból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

3. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szabályaitól való eltérés

6. § 2022. július 1. és 2022. december 31. között – a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/E. §-ától
eltérően – a cégautóadó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett
teljesítménye és környezetvédelmi osztályjelzése alapján az 1. mellékletben meghatározott összeg.

4. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szabályaitól való eltérés

7. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás
általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 36. § (1) bekezdésétől eltérően
2022-ben és 2023-ban a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultját, abban az esetben pedig,
ha az belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez, a forgalmazóval kötött és az állami adóhatóság által
jóváhagyott megállapodás alapján a forgalmazót, valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt
kérelmet benyújtót, ha az nem azonos a tápszer forgalmazójával, a forgalmazót valamennyi közfinanszírozásban
részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere (a továbbiakban együtt: gyógyszer) után
– a Gyftv. 38. § (1) bekezdése szerinti gyógyszerek és az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló
jogszabály szerinti tápszerek kivételével – a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási
támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral (a továbbiakban együtt: termelői ár) arányos
(termelői ár/fogyasztói ár) részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén
20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési
kötelezettség terheli.
(2) Az (1) bekezdést első alkalommal a 2022. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szabályaitól való
eltérés

8. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvénytől (a továbbiakban: Távhő. törvény)
eltérően a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a feldolgozóipari gyártó is az energiaellátók jövedelemadója
alanyának minősül.
(2) E § alkalmazásában
1. feldolgozóipari gyártó: a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj
gyártó;
2. bioetanol gyártó: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, 2207 10 00 KN-kód szerinti, legalább
99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből denaturálással előállított,
2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholterméket gyártó;
3. keményítő, keményítőtermék gyártó: a TEÁOR 106201 szakmakód szerinti tevékenységet végző;
4. napraforgóolaj gyártó: a TEÁOR 1041 szakmakód szerinti tevékenységet végzők közül a 1512 11 10,
1512 11 91, 1512 19 10, 1512 19 90, 1516 20 95, 1516 20 98 vámtarifaszámú terméket gyártó.
(3) A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2022. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2022. adóévre várható
fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon
2022. szeptember 20-áig bevallja, és 2022. szeptember 20. napjával kezdődően havonta egyenlő részletekben
megfizeti minden hónap 20. napjáig.
(4) A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2023. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2023. adóévre várható
fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon
2023. január 20-áig bevallja, és havonta egyelő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig.
(5) E § rendelkezéseit a feldolgozóipari gyártó első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő,
2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.

6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályaitól való eltérés

9. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. § (2) bekezdésétől
eltérően a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első
napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.
10. § Az Efo tv. 8. § (2) bekezdésétől eltérően az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében
a munkáltató által fizetendő közteher mértéke
a) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként
a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
b) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként
a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,
c) az Efo tv. 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített
foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka,
azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.
11. § Az Efo tv. 10. § (2) bekezdésétől eltérően a nyugellátás számítási alapja
a) a 10. § a) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér
1,4 százaléka,
b) a 10. § b) és c) pontja szerinti közteher fizetése esetén a hónap első napján érvényes minimálbér
2,8 százaléka,
azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni.
12. § (1) A 10. § szerinti közterhet első alkalommal a 2022. július hónapban keletkezett, Efo tv. szerinti foglalkoztatási
jogviszonyok esetében kell megfizetni.
(2) Az állami adó- és vámhatóság 2022. július 10-éig honlapján közzéteszi a 10. § szerinti közteher-mértékeket, valamint
a 9. § szerinti összeget és a nyugellátás 11. § szerint meghatározott alapját.

7. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény szabályaitól való eltérés
13. § (1) A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. §-ától eltérően a Neta tv.
alkalmazásában
a) VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i
2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra 2022. május 15-én
hatályos szövege szerinti vámtarifaszám;
b) szörp: a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti gyümölcsszörp, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti víz- és
kivonat alapú szörp, valamint a 2106 VTSZ szám alá tartozó, ital előállítására használatos, a megnevezésére
jellemző ízű és illatú készítmény, amelyet cukorból, cukorszirupból vagy édesítőszerből, ízesítőanyagok,
adalékanyagok vagy ezek kombinációjának hozzáadásával állítottak elő.
(2) A Neta tv. 2. §-ától eltérően népegészségügyi termékadó-köteles a 2. mellékletben meghatározott, előrecsomagolt
termék.
(3) A Neta tv. 6. §-ától eltérően az adó összegét a 2. melléklet szerinti táblázatban meghatározott adómérték
alkalmazásával kell megállapítani.
(4) A Neta tv. 10/A. § (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.
(5) E § tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal
kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

8. A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény szabályaitól való eltérés

14. § (1) A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény szerinti adófizetési kötelezettség mellett, a Magyarországon
az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 16. pontja szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatást
nyújtó személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban: adóalany) a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévére
– az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően
kezdődő adóévére – és a 2023-ban kezdődő adóévére az adott adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig
távközlési pótadót (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) kell megállapítani, fizetni és bevallani az állami
adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.
(2) A pótadó alapja a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben – az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét
követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben – az ezen adóévi, a 2023-ban
kezdődő adóévben a 2023-ban kezdődő adóévi, az (1) bekezdés szerinti tevékenységből származó, a helyi
adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel (e § alkalmazásában a továbbiakban: nettó árbevétel),
figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra.
(3) A távközlési pótadó mértéke a (2) bekezdés szerinti adóalap
a) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
b) 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
c) 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
d) 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.
(4) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)–f) alpontja szerint
kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok (e § alkalmazásában a továbbiakban: kapcsolt vállalkozási viszonyban
álló adóalanyok) pótadóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló
adóalanyok nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a (3) bekezdés szerinti adómértékkel
kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk
elért nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes nettó
árbevételben képvisel.
(5) A (4) bekezdés szerinti rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét
követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha 2022. június 1-jét követően az (1) bekezdés szerinti tevékenységet
végző jogalany az (1) bekezdés szerinti tevékenységet lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele
kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba.
(6) Nem kell a (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy az (5) bekezdésben említett
ügyleteket nem az e §-ban foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt
hajtotta végre.
(7) Az adóalanynak
a) 2022. november 30-ig a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévre a 2021-ben kezdődő adóévben elért
nettó árbevétel alapján a (3) bekezdés szerinti adómértékkel, a (8) bekezdésre figyelemmel megállapított
összegű;
b) a 2023-ban kezdődő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig a 2023-ban kezdődő adóévre a 2022. évre
megállapított pótadóval egyező összegű
pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon –
bevallani.
(8) A 2022. július 1-jét követően kezdődő, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a pótadó összege az adóévi,
(2) bekezdés szerinti adóalapnak naptári napi időarányosítással, 365 napos időszakra számított összege alapján
a (3) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.
(9) A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A pótadóból származó bevétel
az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A pótadót az állami adóhatóság által meghatározott
államháztartási számlára kell megfizetni.

9. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szabályaitól való eltérés

15. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvénytől (a továbbiakban: Pti. tv.) eltérően a Pti. tv.-t
a pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket
Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyekre is – az e §-ban meghatározott eltérésekkel –
alkalmazni kell.
(2) E § alkalmazásában határon átnyúló szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvény szerint meghatározott határon átnyúló szolgáltatás.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy a Magyarországon határon
átnyúló szolgáltatásként végzett műveleteire a Pti. tv.-nek a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel
rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó
pénzügyi intézményre, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, pénzváltás közvetítésére jogosult
kiemelt közvetítőre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
(4) Az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy állami adóhatósági
nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles
az állami adóhatósághoz bejelentkezni 2022. szeptember 1-ig, ha e § rendelkezései alapján a tranzakciós
illetékfizetési kötelezettség alanyává válik 2022. július 1-jétől. Ha az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon
átnyúló szolgáltatást végző személy 2022. július 1-jét követően válik e § rendelkezései alapján a tranzakciós
illetékfizetési kötelezettség alanyává, az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig kell bejelentkeznie az állami
adóhatósághoz. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés szerinti,
Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személyt.
(5) A Pti. tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a Pti. tv. 7. § (1) bekezdés
e) és f) pontja szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként
legfeljebb 10 ezer forint.
(6) A Pti. tv. 7. § (1) bekezdés h) pontjától eltérően a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték
alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint a Pti. tv. 6. § (1) bekezdés c) pontja
esetében átutalásonként, illetve kifizetésenként, ha a tranzakciós illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot
működtető intézmény kötelezett.

10. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény szabályaitól való eltérés

16. § (1) A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Bizta tv.) szerinti biztosító (e § alkalmazásában
a továbbiakban: biztosító) a 2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra biztosítási pótadó
(e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) fizetésére köteles.
(2) A pótadó alapja
a) a Bizta tv. szerinti biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó, valamint
b) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba
tartozó biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó,
Bizta tv. szerinti biztosítási díj (a továbbiakban: biztosítási díj) összege.
(3) A pótadó mértéke a 2022. július 1. és 2022. december 31. között keletkezett adóalap esetén
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész
aa) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,
ab) 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék,
ac) 18 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék, valamint
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalaprész
ba) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,
bb) 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
bc) 18 milliárd forintot meghaladó része után 6 százalék.
(4) A pótadó mértéke a 2023. január 1. és 2023. december 31. között keletkezett adóalap esetén
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész
aa) 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,
ab) 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,
ac) 36 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék, valamint
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalaprész
ba) 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
bb) 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék,
bc) 36 milliárd forintot meghaladó része után 3 százalék.
(5) A biztosítónak
a) 2022. november 30-ig a 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig elszámolt biztosítási díj alapulvételével
a (3) bekezdés szerinti adómértékkel, a (7) bekezdésre figyelemmel számított,
b) 2023. május 31-ig a (3) bekezdés szerinti adómértékkel számított, 2023. január 31-ig bevallandó pótadóval
egyező
összegű pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített
nyomtatványon – bevallani.
(6) A biztosítónak a (3) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót 2023. január 31-ig, a (4) bekezdés szerinti
adómértékekkel számított pótadót 2024. január 31-ig kell megállapítania, megfizetnie és – az állami adóhatóság
által rendszeresített nyomtatványon – bevallania. Ha a megfizetett pótadóelőleg összege több, mint a pótadó
bevallott összege, a különbözetet az adóalany a pótadóbevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás
rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.
(7) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)–f) alpontja szerint
kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok (e § alkalmazásában a továbbiakban: kapcsolt vállalkozási viszonyban
álló adóalanyok) adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok
adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a (3) és (4) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított
összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért adóalap
az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összesített adóalapban képvisel.
(8) A (7) bekezdés szerinti rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő
szétválással, kiválással jött létre, vagy ha a 2022. június 1-jét követően biztosítási adóköteles tevékenységet végző
jogalany az e tevékenységet lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási
viszonyban álló biztosító számára adta át vagy adta használatba.
(9) Nem kell a (7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a (8) bekezdésben
meghatározott ügyleteket nem az e §-ban foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági
okok miatt hajtotta végre.
(10) A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A pótadóból származó bevétel
az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A pótadót az állami adóhatóság által meghatározott
államháztartási számlára kell megfizetni.

11. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény szabályaitól való eltérés

17. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 110. § (1) bekezdés d) pontjától eltérően
az adó mértéke a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 5375 forint/ezer
kilogramm.
(2) A Jöt. 110. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően az adó mértéke az LPG-re egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés
vagy felhasználás esetén 14 685 forint/ezer kilogramm.
(3) A Jöt. 110. § (1) bekezdés f) pontjától eltérően az adó mértéke a földgázra közúti járművek üzemanyagakénti
kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 32 forint/nm3
, egyébként 0,3492 forint/kWh.
(4) A Jöt. 110. § (1) bekezdés g) pontjától eltérően az adó mértéke a villamos energiára 358,50 forint/megawattóra.
(5) A Jöt. 110. § (1) bekezdés h) pontjától eltérően az adó mértéke a szénre 2905 forint/ezer kilogramm.
18. § (1) A Jöt. 125. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően az adó mértéke a kisüzemi sörfőzdében előállított sörre 900 forint/
hektoliter/tényleges alkoholtartalom fok.
(2) A Jöt. 125. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke más sörre 1800 forint/hektoliter/tényleges
alkoholtartalom fok.
(3) A Jöt. 128. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke a habzóborra 18 100 forint/hektoliter.
(4) A Jöt. 129. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke a más egyéb csendes erjesztett italra 10 900 forint/
hektoliter.
(5) A Jöt. 130. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke az egyéb habzó erjesztett italra 18 100 forint/hektoliter.
(6) A Jöt. 131. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke a köztes alkoholtermékre 28 100 forint/hektoliter.
(7) A Jöt. 132. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjától eltérően az adó mértéke a bérfőzött párlatra 565 840 forint/
hektoliter tiszta szesz.
(8) A Jöt. 132. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke az alkoholtermékre 565 840 forint/hektoliter
tiszta szesz. Az adóraktár engedélyese az általa a 2022. június 30-án hatályos szabályoknak megfelelően nyújtott
jövedéki biztosítékot az e bekezdés szerint megállapított adóterhet viselő termék után a Jöt. 21. §-ától eltérően
2022. december 31-ig egészíti ki a Jöt. 21. §-ában meghatározott összegre, és a kiegészítésig terjedő időszakban
nem alkalmazandó a Jöt. 15. § (7) bekezdése és a Jöt. 21. § (9) bekezdése.
19. § A Jöt. 145. § (1) bekezdés a)–g) pontjától eltérően a jövedéki adó mértéke
a) a cigarettára
aa) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 27 800 forint/ezer darab és
a kiskereskedelmi eladási ár 23,5 százaléka, de legalább 40 800 forint/ezer darab,
ab) 2023. január 1-jétől 29 500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka,
de legalább 41 800 forint/ezer darab,
b) a szivarra, a szivarkára
ba) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka,
de legalább 4 620 forint/ezer darab,
bb) 2023. január 1-jétől a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 840 forint/ezer darab,
c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra
ca) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm,
cb) 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm,
d) a töltőfolyadékra
da) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 31,5 forint/milliliter,
db) 2023. január 1-jétől 33 forint/milliliter,
e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott
ea) egyszer használatos termékeire 2022. július 1-jétől 35 forint/darab (szál),
eb) folyadékára 70 forint/milliliter,
f) a füst nélküli dohánytermékre
fa) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm,
fb) 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm,
g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre
ga) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm,
gb) 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm.
12. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szabályaitól való eltérés
20. § (1) A 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben – az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően
kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben – a kiskereskedelmi adóról szóló
2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) szerinti adóköteles tevékenységet végző adóalanynak
– a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóéve – több,
a 2021. évben kezdődő adóév esetén a 2021. évben kezdődő utolsó adóéve – kiskereskedelmi adójának az adóéve
naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi
pótadót (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) kell megállapítania, megfizetnie és – az állami adóhatóság
által rendszeresített nyomtatványon – bevallania.
(2) Az az adóalany, amelynek nincs a 2021. évben kezdődő adóéve, a Kiskeradó tv. szerint a 2022. évben kezdődő
adóévéről benyújtandó bevallással egyidejűleg a 2022. évben kezdődő adóéve – több, a 2022. évben kezdődő
adóév esetén a 2022. évben kezdődő utolsó adóéve – adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra
számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összeget köteles pótadóként megállapítani, megfizetni és
– az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani.
(3) A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, a pótadóból származó bevétel
az államháztartás központi alrendszerének bevétele, a pótadót az állami adóhatóság által meghatározott
államháztartási számlára kell megfizetni.
21. § (1) A 2022. július 1-jét követően kezdődő, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a fizetendő kiskereskedelmi adó
összege az adóévi, Kiskeradó tv. szerinti adóalapnak naptári napi időarányosítással 365 napos időszakra számított
összege alapján a Kiskeradó tv. 6. §-a szerint, a 2023-ban kezdődő adóévtől a (2) bekezdés szerint megállapított
adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.
(2) A Kiskeradó tv. 6. §-ától eltérően az adózó 2023-ban kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni
az adó megállapítása során:
a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék.
(3) A 2023-ban kezdődő adóév adóelőlegének megállapítása során a Kiskeradó tv. 6. §-a nem alkalmazható,
az adóelőleget a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell megállapítani.
13. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szabályaitól való eltérés
22. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérően
a bányajáradék mértéke a 2022. és a 2023. évben a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag
mennyisége után keletkező értéknek
a) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén
mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a Bt. 20. § (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt kivétellel –
48 százaléka,
b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített
földgáz esetében 42 százaléka, amennyiben a bányajáradék Bt. 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint
számított mértéke a 42 százalékot nem éri el,
c) a próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen
termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a Bt. 20. § (3) bekezdés
d) és e) pontjában foglalt kivétellel – 36 százaléka.
(2) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult
felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.
23. § A Bt. 20. § (4a) bekezdésétől eltérően, ha a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának a havi átlaga a 18 EUR/MWh-t
meghaladja, földgáz esetében a 22. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja és az 1998. január 1. előtt termelésbe állított
szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében
értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke L%-kal, de legfeljebb
6%-kal emelkedik, ahol L = Jalap × (PTTF – 18 EUR/MWh) × 3,2%, L: a bányajáradék-növekedés százalékos
mértéke (%); Jalap: a bányajáradék 22. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja, és az 1998. január 1. előtt termelésbe
állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében
értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti mértéke (%); PTTF: a TTF földgáz bevallási
időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh).
24. § A Bt. 20. § (4b) bekezdése nem alkalmazható.
25. § (1) A Bt. bányajáradék számítási szabályait a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kőolaj és szénhidrogén földgázra (a továbbiakban együtt: szénhidrogén) megállapított mezők esetében
– a Bt. 20. § (3) bekezdésében meghatározott kategóriánként – a bányavállalkozó – a (3) bekezdés szerinti
kivétellel – a 2022. és a 2023. évben legalább a 2021. évben kitermelt mennyiséggel azonos mennyiségű
szénhidrogént köteles kitermelni.
(3) A bányavállalkozó nem köteles a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiség kitermelésére, ha annak műszaki,
illetve földtani akadálya van, vagy vis maior helyzet adódott. Az akadály vagy a vis maior fennállásának
megállapítását a bányafelügyelettől kell kérelmezni, a kérelem alapjául szolgáló indokok bemutatásával.
(4) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti kérelem alapján, ha az abban foglalt indokok fennállnak, megállapítja
az akadály vagy a vis maior fennállásának tényét és a kérelmező bányavállalkozóra vonatkozó csökkentett
kitermelési mennyiséget. A bányafelügyelet a megalapozatlan kérelmet elutasítja.
(5) Ha a bányavállalkozó a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiséget, illetve a (4) bekezdés szerint engedélyezett
kitermelési mennyiséget bányafelügyeleti engedély hiányában nem teljesíti, a bányafelügyelet a szabálytalanul
gyakorolt bányászati tevékenységre vonatkozó, a Bt. 41. §-ában meghatározott szankciókat alkalmazza, azzal, hogy
közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható. A jogsértés miatt kiszabott bírság mértéke nem lehet
kevesebb, mint a ki nem termelt szénhidrogén mennyisége után számított bányajáradék összege. A bírság mértéke
tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet
25. § (1) bekezdése szerinti bírságmaximumot nem kell figyelembe venni.

14. Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás
módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet eltérő alkalmazása

26. § Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának
meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet1.) azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy
a) a Rendelet1. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fajlagos érték a 2022. évben nem lehet kevesebb,
mint 260 000 forint/tonna,
b) a Rendelet1. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fajlagos érték a 2023. évben nem lehet kevesebb,
mint 230 000 forint/tonna,
c) a Rendelet1. 5. § (1) bekezdés a) pontjában, a Rendelet1. 6. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjaiban
meghatározott fajlagos érték a 2022. évben nem lehet kevesebb, mint 40 000 forint/MWh, és
d) a Rendelet1. 5. § (1) bekezdés a) pontjában, a Rendelet1. 6. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjaiban
meghatározott fajlagos érték 2023-ban nem lehet kevesebb, mint 35 000 forint/MWh.

15. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 13. és 14. alcím, a 28. §, a 30. §, valamint a 3. melléklet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
28. § A 13. alcímet és a 14. alcímet nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépését követően megkötött koncessziós
szerződés alapján vagy megállapított bányatelekből kitermelt kőolaj és földgáz tekintetében.
29. § E rendelet vonatkozásában a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-át nem kell
alkalmazni.
30. § A Rendelet1. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök